Szerda este nyilvánosságra hozták a brit Times Higher Education 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorát, amelyet ismét a California Institute of Technology vezet. Nagy volt a harc a dobogós helyekért, de melyik egyetem volt az erősebb? Galéria.
1. California Institute of Technology
A kaliforniai - 2200 hallgatójával a kisebb magánintézmények közé tartozó - egyetem harmadik éve vezeti a Times Higher Education rangsorát, megelőzve a Harvardot és az Oxfordot. A CalTechnek harminckét volt hallgatója és oktatója szerzett Nobel-díjat, ez pedig jó néhány világrangsorban a tíz legjobb közé juttatta az intézményt. A 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
2. Harvard
A Harvard az idei listán a második helyet szerezte meg, holtversenyben az Oxforddal. Éveken át vezette a THE-rangsorát, tavaly azonban egészen a negyedik helyig csúszott vissza. 1974 óta tizenkilenc Nobel-díjas és tizenöt Pulitzer-díjas oktató dolgozott az egyetemen.
2. Oxford
A szintén második helyre sorolt Oxford jócskán megelőzte riválisát, a Cambridge Egyetemet, amely a 2013/2014-es THE-rangsorban már csak a hetedik helyet tudta megszerezni. A dobogós helyet persze nem adják ingyen: egy felmérés szerint az oxfordi (és a cambridge-i) egyetemisták ötven százalékkal több időt töltenek tanulással hetente, mint a többi brit elitegyetem diákjai.
4. Stanford
A Stanfordot - ritkán emlegetett teljes nevén: Leland Stanford Junior Universityt - a negyedik helyre sorolták a Times Higher Education szakemberei. Jelenleg tizenkilenc Nobel-díjas kutató dolgozik az egyetemen.
5. Massachusetts Institute of Technology
Az egyik legismertebb felsőoktatási rangsort jegyző cég, a brit Quacquarelli Symonds szerint az MIT a világ legjobb egyeteme, összesen hetvenhat volt és jelenlegi oktatója kapott Nobel-díjat. A műszaki egyetem campusa egyébként Boston Cambridge nevű elővárosában van, ugyanott, ahol a Harvard.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
