Friss felsőoktatási rangsor: ezek a világ legerősebb egyetemei

Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a Harvard végzett.

  • Eduline
A Harvard könyvtára
Wikipedia

Megjelent a Times Higher Education (THE) 2015-ös felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye alapján állítottak össze. "Ez egyfajta közvélemény-kutatás, amellyel arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy melyek a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei" - hívták fel a figyelmet a lista készítői.

Ahogy 2014-ben, úgy az idén is a Harvard végzett az élen, a második helyen azonban nem a Massachusetts Institute of Technology (MIT), hanem a Cambridge-i Egyetem áll, harmadik pedig az Oxfordi Egyetem. A dobogóról idén lecsúszott az MIT és a negyedik helyet kaparintotta meg, őt követi a Stanford, ami tavaly még a harmadik helyen állt. A top 10 egyetem közé került a kaliforniai Berkeley Egyetem, a Princeton Egyetem, a Yale, a California Institute of Technology (Caltech) és a Columbia.

timeshighereducation.co.uk

A Times Higher Education százas listáján majdnem minden második egyetem amerikai: az Egyesült Államokból 43, az Egyesült Királyságból 12, Németországból pedig 6 egyetem jutott a száz legjobb közé. Magyar felsőoktatási intézmény nincs a rangsorban. A teljes listát itt olvashatjátok.

A többi THE-rangsor

Októberben hozta nyilvánosságra a Times Higher Education a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján összeállított világrangsort, amelynek az élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll. A rangsorról itt olvashattok.

Erre a listára magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.