„Évekig háromezer forint volt a heti apanázsom, úgyhogy mindenen spóroltam. Az egyetemi menza és a gyorsétterem már akkor is legalább 500-600 forint volt, így azokat eleve kizártam. Ehelyett minden este a koliban főztünk, rendszerint krumpliból és tésztából” – mondja Réka, aki két éve végzett az ELTE bölcsészkarán.

„Elsősorban arra mentünk, hogy az étel minél táplálóbb legyen, a kedvencünk a krumplistészta volt. A zacskós tésztaleveseket is szerettük, na meg a porból, hús nélkül készíthető tésztaételeket, például a bolognait. A szaga azóta is az orromban van” – teszi hozzá.

A magyar és kommunikáció szakon végzett lány szerint az órák közti, filléres menük közül mindig is az ivójoghurt-kifli párosítás volt a legnépszerűbb, „az még a másnapos gyomornak is jó”. „Hétfőn és kedden jó világ van, mert az otthonról hozott étel addig még kitart. Szerdától jön a neheze” – teszi hozzá.

Kata szintén az ELTE-BTK-ra jár, ételt ő is otthonról hoz, és nemcsak a vasárnapi családi menüből oroz el egy-két plusz adagot, hanem a mélyhűtött hozzávalókból is. „A főtt tészta és a kínai gyorsleves megvan kétszáz forintból, de az ár-érték arányt tekintve a menza sem rossz. Az egyetemi büfé csak Bursa-időszakban fér bele, de én amúgy is abszolút híve vagyok az otthon készített szendvicseknek. Ja, és a fővárosi rokonok is sokszor megetetnek” – mondja.

Persze „az anyu főztje” módszer sem mindenkinél nyerő. „Az igazi kollégista nem megy haza minden hétvégén” – mondja a kommunikáció szakos Eszter. „Hétközben menzára járok, hétvégén főzök, de a kínai kaja is népszerű. Lisztérzékeny vagyok, úgyhogy a kenyeret általában kihagyom, reggelire beérem túrórudival és tejeskávéval. A koleszos konyhák viszont nagyon rosszul felszereltek, nem nagy élvezet használni őket” – teszi hozzá.

Ha egyedül főz, általában valamilyen „alap kolikaját” készít – sajtos tésztát, gyorsrizst szósszal –, a „vállalhatóbb ételek” közös főzések alkalmával kerülnek terítékre. „Szórakoztatóbb és gazdaságosabb is együtt főzni. Ilyenkor van spagetti, lecsó vagy az ultimate kolis kaja, a paprikás krumpli” – mondja.

Kollégista gurmanok

„Zacskós rizs vegetával és sült virslivel, meg ketchupos tészta? Borsódzik a hátam az ilyen kolireceptektől” – mondja Mókus, a Kollégista Gurman blog szerzője, aki a kollégium konyhájában minden nap főz, kenyérsütés közben pedig leckét ír. „A menza minimum 750-1000 forint naponta, ennyi pénzből kijön akár hat adag étel is. Leginkább piacon vásárolok, van egy-két néni, akihez járunk. Áruházban a közeli lejáratú termékeket is megveszem, aztán mehet a mélyhűtőbe” – magyarázza.

Top három kolis recept

Koli-palacsinta, a maradékok gyöngye Vastag, nem édes palacsintákat sütünk. Egy tűzálló tálba lefektetünk egy palacsintát, majd felcsíkozott sült sonkát terítünk rá. Erre jön a következő palacsinta. Ezután egy egész narancsot felszeletelünk, lehéjazunk, majd szeletenként a palacsintára tesszük. Újabb palacsinta, majd rá felcsíkozott sült szalonna. Ezt leterítjük a következő palacsintával, és egy egész szeletelt sült almát terítünk szét rajta. A tetejére ismét palacsinta kerül, amire egy egész paradicsomot szeletelünk, és megszórjuk bőven reszelt sajttal. Annyi időre sütőbe tesszük, amg a sajt szépen olvadni kezd. Cikkeket vágunk belőle, úgy tálaljuk. Barna sört igyunk hozzá! Jó étvágyat! "Igazi kolis csövikaja" Fél kg szikkadt kenyeret felszeletelünk, és egy tepsi vagy jénai aljába egy rétegben lerakjuk. Ezt megszórjuk a talált töltelékekkel, nálunk sajtkocka volt és paprika, meg olajbogyó. Egy üveg paradicsomszószt vagy egy közepes doboz sűrített paradicsomot kikeverünk egy pohár vízzel, bazsalikommal és kis fokhagymakrémmel. A szósz felét a kajára öntjük, majd újra lerakjuk kenyérszeletekkel, és jöhet a maradék szósz. Tetejére burzsoá módon tehetünk sajtot, majd forró sütőben összesütjük kb. 15 perc alatt, amíg a sajt vagy a kenyér megpirul a tetején. Kiadós, finom, nagyon olcsó, eltünteti a maradékot, amit esetleg a szobatársunk hagy ránk, vagy nekünk maradt, de még koldulással is össze lehet szedni a hozzávalókat Más: Ugyanezt lehet sós tejjel (+1 tojássárga) és sajttal, valamint különféle fűszerekkel turbózva készíteni, ez esetben a tej kb. 3-3,5 dl legyen. Édes verzió: Ugyanezt meg lehet csinálni cukros tejjel (amiben esetleg egy tojássárgáját kikevertünk), lekvárral vagy mondjuk banánnal rétegezve, de simán kakaós cukorral vagy fahéjjal is remek. Ötperces mikrós süti kolisoknak Csak egy tál, egy bögre, egy kanál és egy mikró kell hozzá. Egy tálban keverjük össze a hozzávalókat: 1 tojás, 4 ek. tej, 2 ek. étolaj, majd ezekbe beleteszünk 4 ek. lisztet, 2 ek. porcukrot, 1 csomag vaníliás cukrot, 1 ek. kakaóport, fél tk. sütőport, és alaposan összekeverjük. Vajjal kikenünk egy bögrét, ebbe öntjük a masszát. Mikróban maximális fokozaton 3 perc alatt kész.

A gasztroblog írója kínai és japán szakos az ELTE-n, havi negyvenezres diákhitelből gazdálkodik, amiből még félre is rak, nyárra. Deák-challenge sorozatában kipróbálta, 20 ezerből kijön-e egy hónapra az étkezés: sikerült neki. Csóró Kollégista rovatában 500 forint alatti ételeket ajánl, kifejezetten kolis spájzra szabva, vagyis a legegyszerűbb hozzávalókból.

Sör, bor, múzeum, busz

De hogy mennyit költ a spórolós egyetemista szórakozásra és kultúrprogramokra? Nem sokat, a sör átlagára 400 forint, egy este a haverokkal körülbelül kétezer, és ennyiből is jó lehet a buli, a színházat és múzeumot pedig néhány száz forintból is meg lehet úszni, ha ügyes az ember – állítják az eduline által megkérdezett hallgatók. „Bulizni csakis előtt alapozva, az otthonról hozott háziszesz mindig nyerő. Múzeumba mindig csoportosan megyünk, a színházakban pedig igyekszünk szakmai jegyet szerezni. Az egyetemen mindig találsz legalább egy színházőrültet, aki tud ilyet” – mondja Kata.

„A vonatnál jobb és olcsóbb a telekocsi, a honlapon több ezer lehet ajánlatot találni, és csak a benzinbe kell beszállni. Ha meg valaki a suliból kocsival megy haza, megyünk vele" – mondja Kata. Az ország egyik végéből a másikba körülbelül nyolcezer a retúrjegy diákkal, úgyhogy van, akinek még így sem éri meg mindig hétvégén hazamenni.

Az eduline-nak nyilatkozó bölcsészek a tankönyvekkel és a fénymásolással is spórolnak. „A kikölcsönzős megoldás nehéz téma, mert még az egyetemi könyvtárban és a Szabó Ervin-könyvtárakban is csak négy-öt példány van egy-egy szakirodalomból, ezek a zh- és vizsgaidőszakban soha nincsenek bent. Így rendszerint már a szorgalmi időszak közepén kivettük a könyveket, aztán addig hosszabbítgattuk, ameddig csak lehetett, de olyan is volt, hogy ketten mentünk. Én visszaadtam a könyvet, a csoporttársam pedig azonnal kikölcsönözte, így még egy-két hónapot nyertünk, hacsak nem volt rá előjegyzés” – mondja Réka, aki szerint fénymásolásra ma már kevesebbet kell költeni, a netre feltöltött jegyzeteket bárki használhatja.