Amint közeledett az érettségi, Katharina Schalkot egyre kíváncsibb lett Horvátországra: szülei sok évvel korábban onnan vándoroltak ki Németországba, ő már Dortmund közelében nőtt fel. Egyre jobban érdekelte, hogy milyen is lehet az a másik haza – olyannyira, hogy tanulmányait is ehhez igazította: a regensburgi egyetem Kelet-Európa szakára iratkozott be, ezen belül Horvátországot választotta fő témának. – Csak a családi nyaralások idejéről ismertem az országot – emlékszik vissza. Azóta Horvátország-szakértő vált belőle, két szemesztert ott végzett el.

A visszatéréshez a regensburgi egyetem speciális programja, a „Secondos“ nyitotta meg előtte az utat: a Németországban egyedülálló koncepciót kifejezetten közép- és kelet-európai gyökerű továbbtanulókra szabták, függetlenül attól, hogy családjuk az ottani német kisebbséghez tartozott-e, vagy más okból hagyta el az anyaországot.

– Ezek a diákok kettős kulturális hátterükből adódóan különleges potenciállal rendelkeznek – mondja Lisa Unger-Fischer, a program vezetője. – Mi pedig abban szeretnénk segíteni nekik, hogy kiaknázzák ezt a potenciált. – A program neve, a Secondos is erre utal: a kifejezés Svájcban született, ott a bevándorlók gyerekeit jelölik vele, vagyis azokat, akik már második generációként élnek az új hazában.

Közgazdászok többségben

A program koncepciója egyszerű: az első évet Regensburgban töltik a hallgatók, a másodikat egy külhoni partneregyetemen, a harmadikat megint Regensburgban – ezzel ki is telt a BA-képzés három éve. A koncepció különlegessége, hogy valamennyi szak diákjainak szól: a bölcsész- és társadalomtudományi szakok látogatói, mint Katharina Schalk, éppúgy  jelentkezhetnek rá, mint a fizikus vagy biológus pályára készülők. – A gazdaságtudományok területéről különösen sok a jelentkező – mondja Lisa Unger-Fischer –, ők pragmatikusan gondolkodnak, amikor nekifognak tanulmányaiknak, és látják, hogy a Secondos-program sokat lendíthet majdani karrierjükön.

Regensburgban a hallgatók ugyanazokat a szemináriumokat és előadásokat látogatják, mint évfolyamtársaik. Az egyetlen különbség, hogy néhány kiegészítő órán is részt kell venniük: az ország- és kultúraismeret éppúgy kötelező része a Secondos-programosok képzésének, mint az intenzív nyelvtanulás. – Otthon ugyan sok diák beszélte szüleivel a nyelvet, olvasásban és írásban azonban nem nagyon van gyakorlatuk. Az alapos felkészítésnek ezért döntő szerep jut a külföldi stúdium eredményességében – mondja Lisa Unger-Fischer.

Az intézmény már évek óta kiemelt figyelmet szentel Kelet-Európa országainak, és korszerű kompetenciacentrumot épített ki tanárokkal, könyvtárakkal és nyelvtanfolyamokkal. A felhalmozott tapasztalat most már a Secondos-diákokat is szolgálja. – Hatékonyan tudjuk alkalmazni a meglévő know-howt –  utal Unger-Fischer a program intézményi hátterére. Oktatói készségben mindenesetre egyetlen szakterületen sincs hiány. Regensburg stratégiai helyzete ebből a szempontból is előnyös: a legtöbb fakultás már eddig is szoros kapcsolatokat ápolt a közép- és kelet-európai partnerintézményekkel, így nyitottan fogadta a Secondos-programot.

Csábító szakmai perspektívák

A regensburgiak a diákcsere zökkenőmentességének érdekében speciális egyezményeket kötnek a Secondos-programban részt vevő társintézményekkel. Eddig román, magyar, lengyel, orosz, horvát és ukrán egyetemekkel jött létre szorosabb kapcsolat. A diákok a kötelező külföldi tanév alatt megismerik második hazájuk hétköznapjait, egyúttal pedig folytatják az otthon megkezdett képzést.

A partneregyetemek részletesen egyeztetik a tananyagot a regensburgiakkal, a hallgatók így visszatérésük után gond nélkül folytathatják a tanmenetet. – Tényleg nagyon jó a szervezés – mondja Katharina Schalk, aki nemrég fejezte be a zágrábi részképzést. Sok újat tanult az országról, de saját magáról is: – A barátaim mindig mondták, hogy van bennem valami délies közvetlenség – mondja nevetve –, most már legalább tudom, hogy honnan származik.

A regensburgi egyetem mindenesetre teljes sikerként könyvelheti el a Secondos-programot: a második évfolyamra már negyven hallgató jelentkezett, pedig az egyetem szinte semmilyen hírverést nem csapott – jövőre várhatóan tovább nő a létszám. Sok jelentkező kifejezetten a program miatt megy Regensburgba. Mint Lisa Unger-Fischer megfigyelte, a jelentkezők javarészének van egy közös motívuma: gyerekkorukban olykor nehezen élték meg a kétnemzetiségű hátteret; volt, akit csúfoltak emiatt, mások már korán keresni kezdték az identitásukat. – Az egykori teher most egyszeriben olyan eséllyé válik, amellyel sok más kortársuk nem rendelkezik – mondja Unger-Fischer.

Mint az első tapasztalatok mutatják, a diákok nyelvtudásuknak és kulturális tapasztalataiknak köszönhetően keresett szakemberekké válnak az egyetem után. Vannak, akik német vállalatok külképviseletein találnak munkát, mások Németországból szervezik valamelyik nagy cég import-export üzleteit.

Vagy egészen más utat választanak, ahogy Katharina Schalk tervezi. – El tudnám képzelni, hogy néhány évig Horvátországban dolgozzak – mondja. Leginkább azonban az integráció témájával szeretne foglalkozni: – Ez nagyon izgalmas terület. A szüleim mellett megtapasztaltam, hogy mit jelent új országban, idegen nyelvvel élni – és ezzel a helyzettel nem mindenki boldogul olyan jól, mint az én családom – teszi hozzá. A Secondos-programban szerzett tapasztalataival Katharina éppen ezen a területen tudna kezdeni valamit.

Szöveg: Kilian Kirchgeßner

Cikkünk a Goethe Intézet Az oktatás jövője című publikációsorozatának (www.goethe.de/zukunftbildung) részeként, cseh-észt-litván-német-magyar együttműködés keretében jelenik meg.