Az államtitkár azt mondta, nem hisz abban, hogy az egységes felsőoktatás egyes elemeit egymás rovására kellene fejleszteni, éppen ellenkezőleg: támogatni kell az intézmények közötti együttműködést. Milyen változások várnak az egyetemistákra a most kezdődő tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok, a képzési kínálat átalakításáról pedig itt olvashattok.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a felsőoktatás világa ma ismét mozgásban van, intézmények jöttek létre, hamarosan elindulnak a duális képzések és bevezetik a kancellári rendszert. Azt mondta, bár utóbbitól sokan tartanak, ő ebben komoly lehetőséget lát például a hatékonyságnövelés terén. Jelezte, hogy hamarosan megtörténnek az első kinevezések, és az érintettektől azt kérte, segítsék a kancellárok munkáját a sikeres együttműködés érdekében.

Palkovics László közös célként jelölte meg, hogy a felsőoktatásban megszerzett képzettséggel gyorsan és a végzettségi szintnek megfelelő álláshoz jussanak a hallgatók. Közölte, a felsőoktatási stratégia kimunkálásában az államtitkárság  együttműködik az intézményekkel, így az ELTE-vel is. Intenzív megbeszéléseket folytattak az elmúlt hetekben, az ELTE rektorával a második körös egyeztetés előző nap zárult le. Kiemelte a kutatás-fejlesztési bevételek növelését és a külföldi hallgatók számának növelését. Jelezte: a stratégia jogszabályi változást jelent majd.

Utalva az ELTE évfordulós tanévkezdésére azt mondta: a hagyomány kötelez, és ott van az egyetem falai között. Többek között ez is szerepet játszott abban, hogy az intézmény kiemelt rangot és kutatóegyetemi címet kapott.

Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke a szabályozási környezet változásaira utalva jelezte: "megint" várják a kormány felsőoktatási stratégiáját és készülnek a kancellári rendszer indításából fakadó változásokra. Korábbi aggályaikat felidézve azt mondta: partnerek lesznek a megvalósításban. Az ELTE gazdálkodási fegyelme, forrásfelhasználása nemcsak törvényes, hanem példamutató is lehet más intézmények számára - tért ki a közelmúlt vizsgálataira a rektor.

Szükség van kiváló egyetemekre, de szükség van főiskolákra is, és ez különösen igaz azokra a kisebb vidéki intézményekre, amelyek az oktatáson, kutatáson túl jelentős szerepet látnak el a közösségszervezési, vidékfejlesztési feladatokban - jelentette ki Palkovics László.

A felsőoktatás a gazdaság stratégiai eleme

A felsőoktatási államtitkár a Budapesti Corvinus Egyetem 10. ünnepi tanévnyitóján azt mondta: a magyar kormány a felsőoktatást a gazdaság stratégiai elemének tekinti. Palkovics köszöntőjében megerősítette: szeptember végére megszületik a felsőoktatási stratégiának az a változata, amelyet egyeztetésre bocsátanak. Az a cél, hogy legkésőbb decemberben elfogadják a dokumentumot.

Az államtitkár kitért arra, hogy a most induló tanévben kettővel nőtt a felsőoktatási intézmények száma az önállóvá váló Testnevelési Egyetemmel, és a Pető András Főiskolával. Szólt arról is, hogy biztosítani kívánják a diplomához való hozzáférés lehetőségét olyan régiókban is, ahol ennek hiánya a korábbi képzés megszűnése miatt szociális problémákat okozott. Ezért indul újra a felsőoktatási képzés Salgótarjánban - jelezte.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a felsőoktatást a gazdaság stratégiai elemének tekinti, és ennek megfelelő felelősséggel kezeli. Az elmúlt évek következetes beiskolázási stratégiájának eredményeként az ország szempontjából kiemelten fontos műszaki, gazdaságtudományi, orvosi és pedagógusképzés területre a diákok 51 százaléka jelentkezett. A legmagasabb felvételi számot a gazdaságtudomány területén érték el - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy egy növekvő gazdaságban a felsőoktatás szerepe kiemelkedő, ez a terület biztosítja a tartós fejlődés alapját képező szakembereket.

Palkovics László szerint a magyar felsőoktatás lassan az elmúlt 25 éves fejlődés és útkeresés végére ér, és a környező államokhoz képest gyorsabban tudják meghatározni azokat a stratégiai területeket, amelyek az elkövetkező időszak fejlődését meghatározzák. Fontosnak tartotta ugyanakkor a felsőoktatásban érdekelt valamennyi résztvevő együttműködését.

Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora az ünnepi szenátusülésen - amely magyar és angol nyelven zajlott - rámutatott: jubileumi tanévet nyitnak most meg, hiszen tíz éve vették fel jelenlegi nevüket. A magyar felsőoktatás nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, ugyanakkor reformja régóta esedékes. A változások kiindulópontja lehet a kimunkálás alatt álló felsőoktatási stratégia - mondta és jelezte: készek ezen a területen az együttműködésre.