A miniszterelnök szerint Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található, ezért kell a legtöbb diákot állami képzésben a műszaki, informatikai képzés felé terelni. Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az oktatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: Magyarországnak egyrészt korszerűsítenie kell a szakképzését, amellyel kapcsolatban az első lépések már meg is történtek. A fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen "nem lesz mindenki akadémikus" a modern világban sem - fogalmazott.

Másrészt - folytatta - a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is. Az azonban nem megy, hogy "állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána - érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt - fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket" - mondta. E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer. A hallgatói szerződésekről itt találjátok a legfontosabb információkat.

A miniszterelnök szerint a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy "ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek", nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött "nincs igazi fedezet".

Az új felsőoktatási rendszer - amely bár az elején "nyilván kicsit zötyögni fog" - eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem - mondta.

A szakmát szerzett fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mit fog szólni Brüsszel a nemzeti munkahely-teremtési stratégiákhoz, azt válaszolta: "sok köze nincs hozzá", mert nemzeti programot kell készíteni, vagyis nem lesz központi, brüsszeli utasítás.