szerző:
Unyatyinszki György

Bár már közel öt évet eltöltött höközéssel a Debreceni Egyetem új DEHÖK elnöke, a hallgatói önkormányzat matekja szerint azonban Bognár István Ádám eddigi munkája még egy évet sem ölelt fel. Számoljunk együtt!

A nemrég távozó Körösparti Péter helyébe egy újabb túlkoros lépett a debreceni hökben.
©

A felsőoktatási törvény tavalyi változtatása alapjaiban rengette meg a felsőoktatásban a hallgatói önkormányzatokat, melyek vezetőségében sokszor olyan hallgatók ülnek, akik már az ideális képzési idő többszörösét is eltöltötték az egyetemen, sokan életvitelüket is a höközéshez igazították. A törvény legfeljebb négy év höközést enged meg a hallgatóknak, az első "áldozata" ennek a több mint egy évtizede hököző szegedi Török Márk EHÖK elnök, aki továbbra is ragaszkodik hatalmához.

Debrecenben azonban más forgatókönyv íródott: a közel másfél évtizedet hököző Körösparti Péter önként hagyta ott a hallgatói önkormányzatot, helyette a 29 éves Bognár István Ádám ült vezető pozícióba. Bognár megválasztása még a tavasszal zajlott, mikor már érvényben volt a 4 éves korlát, ám ennek ellenére július 1-én megkezdte mandátumát, bár már 6 éve aktív szereplője a hallgatói életnek.

Bognár István Ádám, a DEHÖK új túlkoros elnöke.
©

A DEHÖK az Eduline-nak írt válaszában az alábbi pozíciókról számolt be Bognárral kapcsolatban:

  • 2011. október 24. és 2012. június 30. között a TTK HÖK elnöke,
  • 2012. július 1. és 2014. június 30. között a DEHÖK alelnöke,
  • 2014. július 1. és 2016. június 30. között a DEHÖK elnökhelyettese.

Az egyetem tehát pontosan ismeri Bognár eddigi munkásságát és pozícióit. Akkor mégis miért nem léptek fel a megválasztásakor? Izzadságszagú magyarázkodásba kezdtek.

A felsőoktatási törvény a korlátozást a hök tisztségviselőivel szemben kívánja alkalmazni. A DEHÖK és az egyetem szerint azonban az alelnöki és az elnökhelyettesi pozíciója nem számít tisztségviselőnek. A válaszukban tisztségviselőnek csak az EHÖK elnökét és a kari hökök elnökeit nevezik meg, ám a jelenleg is megtalálható alapszabályuk szerint ez kiterjed az alelnökökre és az elnöki megbízottakra (csak találgatni tudunk, hogy miért felejtették ki a válaszukból), így logikusan levezethető az elnökhelyettesre is.

Az abszurditását azonban nem ez adja, hanem a DEHÖK lényegében az alacsonyabb rendű alapszabályával akarja felülírni a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény betűjét, amely általánosan fogalmaz tisztviselőkről. A témában jártas jogász és az Átlátszó Oktatás szakújságírója, G. Szabó Dániel is másként érvel:

A Debreceni Egyetem tévesen hivatkozik arra, hogy a „tisztségviselő” fogalmát a HÖK saját maga határozhatja meg. Ebben az esetben előfordulhatna ugyanis, hogy a HÖK alapszabálya például csak az irodai munkatársakat, vagy más alacsony tisztséget betöltőket nevezi „tisztségviselőnek”, a HÖK-elnököt, alelnököket és magas rangú vezetőket más kategóriába sorolja. Így teljesen ki lehetne üresíteni a törvényt: az alapszabály tulajdonképpen felülírná a törvényt és a törvény célját. A törvényben szereplő „tisztségviselő” szót ezért önállóan kell értelmezni, a szavak általános jelentése alapján mindenkit ide kell érteni, akinek felelőssége és döntési jogai vannak a HÖK-ben. A törvény célja nyilvánvalóan az, hogy a HÖK vezetői ne tölthessenek be négy évnél tovább tisztséget: ha az alapszabály alapján ettől el lehetne térni, a törvényi szabály értelmetlenné válna.

Ez az érvelés egybecseng az alkotmányjogi szakértő Eötvös Károly Intézet állásfoglalásával is, melyet a szegedi esettel kapcsolatban adtak ki az ÁO részére, nem mellesleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának állásfoglalása szerint is általánosan kell alkalmazni a tisztségviselő megnevezést, azaz minden hökösre értendő. Vélhetően a most jogra járó Bognár István Ádám DEHÖK-elnöknek is tanulnia kellett arról, hogy "a magasabb szintű jogforrás lerontja az alacsonyabb szintűt”.

Azonban a DEHÖK legmerészebb érvelése még hátra van:

A tény, hogy az elnökhelyettesi vagy alelnöki poszt nem számít bele az újraválasztási tilalomba, más, országos szinten is újraválasztási limittel korlátozott tisztségek esetében is megfigyelhető. Amennyiben ugyanis egy ilyen tisztséget betöltő személyt jogszabály vagy külön szabályzat alapján egy másik személy helyettesít, az nem csökkenti a rendelkezésre álló újraválasztási lehetőségek számát a helyettesítő személy tekintetében. Ha ugyanis a helyettesítés időtartamát is figyelembe kellene venni az újraválasztási korlátok szempontjából, akkor az állampolgárok közötti jogegyenlőség csorbulna, továbbá komoly demokratikus deficit kialakulásához is vezethetne akkor, amikor indokolatlanul korlátozásra kerülne az újraválasztható személyek köre.

Lefordítva arról írnak, hogy a helyettes bár minden tekintetben helyettesítheti az elnököt, ám akkor sem tisztségviselő, ráadásul mivel csak helyettes, nem is számítanak a kitöltött évei. Különösen érdekes a cikk végén linkelt válaszlevélben, hogy a rektorok, dékánok és a helyetteseik újraválasztási korlátjánál kiemelik, hogy a helyetteseknél nincs újraválasztási korlát, így ezt az EHÖK-nél sem tartják indokoltnak. Ez azonban olyan, mintha egy cipő visszaváltási idejére hivatkoznának, hiszen teljesen eltérő pozíciókról van szó, egyszerűen értelmetlen az érvelésük.

Mindent egybevetve arra jutottak, hogy Bognár István Ádám TTK HÖK (kari HÖK) elnökként

8 hónapig és 7 napig

höközött összesen, azaz semmi sem akadályozza megválasztását. A mi számításaink szerint 4 év, 8 hónap és 7 napig höközött Bognár, így meg sem kezdhette volna elnöki mandátumát, az egyetem pedig elmulasztotta ellenőrizni a hallgatói önkormányzat tisztújításának részletes körülményeit, amire törvényi kötelezettsége van.

Hozzátennénk, hogy míg a tavaszi választást követően a DEHÖK a dehir.hu-t arról tájékoztatta, hogy Bognár 2010 óta aktívan részt vesz HÖK munkájában, ezúttal nyakatekert jogi érveléssel szeretnék legitimálni pozícióját, mondván, még egy éve sem höközik.

A DEHÖK és a Debreceni Egyetem közös levele itt olvasható.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!