Egyesül a két nagy felsőoktatási tanulmányi rendszer, a Neptun és az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR).
Az érintett informatikai cégeknek az MTI-hez kedden eljuttatott közös állásfoglalása szerint a cél az egységes intézményi oktatási infrastruktúra, amely magában foglalja az eddig egymás mellett futó fejlesztéseket. Ötvözi továbbá az eddig használt rendszerek előnyeit, hogy a tanintézmények oktatói és hallgatói országosan és egységesen magasabb színvonalú, komplexebb, átjárható szolgáltatásokat kaphassanak.
Az egységesítést követően több olyan, mostantól mindenki számára elérhető új funkció egységes bevezetése és országos felhasználása várható, mint például a tananyagszerkesztő és -lejátszórendszer és az ezt is támogató kooperációs rendszerek.
Az új rendszer egyúttal költségtakarékosabb fenntartást és fejlesztést tesz elérhetővé az intézményeknek, valamint dolgozóiknak és hallgatóiknak - jelezték, hozzátéve: a változások az SDA Informatikai Zrt. és a Dexter Informatikai és Tanácsadó Kft. közötti kétéves egyeztetési folyamat után válnak lehetővé.
A Neptun rendszert felsőoktatási intézmények használják tanulmányi, pénzügyi, oktatásszervezési feladataik adminisztrálására. Ugyancsak a Magyarországon használatos felsőoktatási szoftver az ETR, a diákok interneten keresztül intézhetik az oktatási intézménnyel kapcsolatos teendőiket, kurzusokat vehetnek fel és vizsgákra jelentkezhetnek.
| További hasznos infók |
Egymilliárdért szünteti meg a naplókat az állam: furcsaságok az eljárásban Neptun, tárgyfelvétel, kreditek - egyetemi kisokos gólyáknak |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
