Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát. Hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma megszerzése: a részleteket itt olvashatjátok.

A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék. A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből.

Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.

Minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik

A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.

A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidéki intézményekét itt, az összes főiskoláét pedig itt nézhetitek meg.