Megvan a rendelet, szeptembertől állami főiskola lesz a Pető Intézet

Megjelent csütörtökön a Pető Intézet állami fenntartásba vételéről szóló kormányrendelet és -határozat, a leendő Pető András Főiskola szeptember 1-jétől veszi át a feladatokat.

  • MTI
Stiller Ákos

Az Országgyűlés július 4-én döntött a Pető Intézet állami fenntartásba vételéről, valamint egyebek mellett arról is, hogy az intézet köznevelési intézménye gyakorlóiskolai státusba kerül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára július elején azzal magyarázta a törvénymódosítást, hogy az hosszú távú, biztos finanszírozást és jogi környezetet biztosít a Pető Intézetnek.

A csütörtöki Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet kimondja: a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. és a fenntartásában főiskolaként működő Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének - a konduktív pedagógia legrégebbi képviselőjének - feladatait a Pető András Főiskola veszi át szeptember 1-jével.

A közlönyben megjelent egy kormányhatározat is, amely azt rögzíti, hogy a kabinet egyetért a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete által fenntartott köznevelési intézmény - az MPANNI Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete - állami fenntartásba vételével, mégpedig úgy, hogy az átalakuló köznevelési intézmény új szerkezetben a - járóbeteg-szakellátási tevékenységet is ellátó - Pető András Főiskola fenntartásában működjön tovább gyakorlóiskolaként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu