A diplomások tovább élnek, gyakrabban mennek étterembe, viszont nem lottóznak minden héten, a gyerekeik az átlagosnál kevesebb kólát isznak, és ritkábban ülnek fogorvosi székben – „brit tudósok” évek óta újabb és újabb, olykor egészen meglepő kutatási eredményekkel érvelnek a továbbtanulás mellett. Az érettségizők azonban aligha a bőrkötéses oklevél egészségügyi hatásai, sokkal inkább a várható fizetések alapján döntenek. Pontosabban: próbálnak dönteni.

Bár az idén – alighanem a diáktüntetések miatt – az eredetileg tervezettnél jóval többen kerülhettek be államilag finanszírozott helyre valamelyik egyetemen vagy főiskolán, a következő években egyre többeknek kell majd fizetniük a tanulásért. Nem meglepő, hogy januárban és februárban, hetekkel a 2013-as felvételi jelentkezési határideje előtt több tucat középiskolás tette fel ugyanazt a kérdést az egyik legnépszerűbb kérdés-felelet oldalon: megéri-e diplomát szerezni?

A papír ára

Mélyen a zsebébe kell ugyanis nyúlnia annak, aki elkezdi az egyetemet – főleg akkor, ha csak önköltséges képzésre veszik fel. A legtöbb kiadással az orvostanhallgatóknak kell számolniuk: a négy magyar orvostudományi karon 950–1020 ezer forint a féléves önköltség, és mivel a képzés tizenkét szemeszteres, a gólyatábortól a diplomaosztóig összesen 11-12 millió forintot kell kifizetni. Olcsóbban tanulhatnak a gépészmérnöki és a népszerű gazdálkodási és menedzsment szakot választó diákok: előbbiek 1200–2300 ezer, utóbbiak pedig 780–1800 ezer forintot utalnak át az egyetem, főiskola számlájára, mire végeznek. A legkevesebbet a tanítók, az óvodapedagógusok és a szabad bölcsészetet tanulók fizetik, ők akár félévente 115 ezer forintért is beülhetnek az előadásokra és szemináriumokra.

Ez azonban még csak a tandíj. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) felmérése szerint az egyetemisták havonta átlagosan 60 ezer forintot költenek utazásra, kollégiumra vagy albérletre, élelmiszerre, bulizásra, könyvtárra és fénymásolásra, ez pedig jócskán megdobja a végszámla összegét. Az orvostanhallgatóknak így összesen 15–15,8 millió, a gépészmérnöki szakosoknak 3,5–4,4 millió, a közgázosoknak 2,5–3,6 millió, a tanítóképzősöknek pedig 920 ezer–egymillió forintjukba kerül az egyetem vagy főiskola három–hat éve, ennyit kell saját vagy szülői zsebből, esetleg diákhitelből előteremteniük.

Érettségi vs. diploma

Így is megéri. „Magyarországon kifejezetten jó befektetés a diploma, a felsőfokú végzettségűek is jól járnak, és az állam is” – mondta korábban Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke. A 2011-es adatok szerint az érettségizettek havonta átlagosan nettó 113 ezer forintot keresnek, míg mesterszakos diplomával ennek a dupláját, nettó 202 ezer forintot lehet hazavinni minden hónap végén. Ez azt jelenti, hogy egy diplomás az első állásától a nyugdíjazásáig összesen 48 millió forinttal keres többet, mint ha csak érettségije lenne.

„Mielőtt beadtam a jelentkezési lapot, kiszámoltam, mennyi idő alatt tudnám visszafizetni a diákhitelt: körülbelül három–négy év elég lesz, ha azonnal állást találok. Megpróbálok minél kevesebb pénzből megélni, és minden megspórolt forintot a törlesztésre fordítok” – kalkulál Tóth Judit, aki egy év kihagyás után felvételizik újra gazdálkodási képzésre. Jól számol: az érettségizettek átlagos indulófizetése nettó 99 ezer forint, míg a kezdő közgazdászoké 166–255 ezer, a két összeg különbségéből tizenhat–ötvennégy hónap alatt térül meg a diploma ára. A gépészmérnökök átlagbére 174–211 ezer forint, így ők két és fél–öt év után három–négy milliós pluszban vannak a csak érettségizettekhez képest.

A tanítók és az orvosok kilógnak a sorból. A friss diplomás tanítók átlagosan tízezer forinttal kevesebbet keresnek azoknál, akik egyetlen érettségivel vágnak neki a munkakeresésnek, és az orvosok fizetése is csupán havi 30–40 ezer forinttal több, ez a csekély plusz pedig eltörpül a képzésük költsége mellett.

A legjobb, ami ingyen van

Ha valaki állami ösztöndíjasként végez, akkor még az orvosfizetéssel is jól jár, a többi képzésre pedig hatványozottan igaz ez. A félbehagyott képzés és az „alibidiploma” viszont ablakon kidobott pénz: a pályakövetési rendszer legfrissebb adatai szerint a bölcsészkarok volt hallgatóinak 10–40 százaléka, a pedagógiai, társadalomtudományi és természettudományi szakon végzetteknek pedig a 14–20 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amelyhez nem kell diploma. Ők járnak a legrosszabbul – a fizetések ugyanis az elvárt, nem pedig a tényleges iskolai végzettséghez igazodnak.

Cikkünk a Campus Plusz 2013 című kiadványban jelent meg. Rendeld meg a www.hvgplusz.hu oldalon.