Még januárban tárgyalnának a rektorok és a diákok az egyetemek pénzéről

Még januárban tárgyalni kell a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról - állapították meg az Országos...

  • Eduline
A HÖOK decemberi tüntetése a BME-n. Még januárban tárgyalnának az egyetemek és főiskolák finanszírozásáról
Túry Gergely

Még januárban tárgyalni kell a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról - állapították meg az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum résztvevői szerda esti fővárosi ülésükön.

Nagy Dávid, a fórumot életre hívó Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy minden kérdés szorosan összefügg a finanszírozással, és ezért még ebben a hónapban tárgyalni kell erről.

A résztvevők várják továbbá a kormány javaslatát arról, hogyan kívánja tandíjmentessé tenni azt a 16 szakot, amelyeken a jelenlegi tervek szerint nem lennének állami ösztöndíjas helyek. A felek kiemelték még a közoktatás területén tapasztalható problémákat, és felhívták a figyelmet a köz- és a felsőoktatás szoros kapcsolatára is - közölte a hallgatói érdekvédő.

Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tavaly december 17-én tartotta alakuló ülését az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A felek - a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, a HÖOK, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - nyilatkozatukban akkor azt írták: a magyar köz- és felsőoktatás képviselőiként, érzékelve az oktatáspolitika súlyos válságát és felismerve az összefogás szükségességét, kölcsönösen kinyilvánították együttműködési szándékukat. Kitértek arra is, tudatában vannak annak, hogy a magyar felsőoktatás több területen átalakításra szorul. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az érintettek teljes bevonásával, világos és egyértelmű célok érdekében, hosszú távú, kiszámítható stratégia és oktatási koncepció készüljön.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.