Maradhat a röghöz kötés

Maradhat a felsőoktatási hallgatók röghöz kötése, az unió nem indít ez ellen eljárást, miután enyhültek a szabályok -...

  • Eduline
Túry Gergely

Maradhat a felsőoktatási hallgatók röghöz kötése, az unió nem indít ez ellen eljárást, miután enyhültek a szabályok - írja a Népszabadság. Milyen nyilatkozatot kell aláírniuk az elsős egyetemistáknak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Magyarországgal szemben a hallgatói szerződések miatt. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos azt nyilatkozta: lezárul a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekintett „pilot” eljárás.

Andor László elmondta: a vizsgálódás kezdete óta több körben változott a magyar jogszabály, illetve gyakorlat, és ez vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság lezárja az eljárást. Mint mondta, egy-másfél évvel ezelőtt nagyon sok panasz érkezett a bizottsághoz is, de miután több lépésben enyhült a szabályozás, a panaszok megszűntek.

Andor László hozzátette, figyelemmel kísérik, változik-e akár a végrehajtás tekintetében bármiféle jogszabály, és milyen lesz a szabályozás tényleges hatása. A mostani állás szerint viszonylag későn (20 éves távlatban) érvényesül a kényszerítő és korlátozó hatása a szabályozásnak, ami a kiinduláskor még aggályos volt, mert az ennél szigorúbb elvárás a szabad munkavállalást korlátozta az unióban. A magyar EU-biztos úgy értékelte: az, hogy a bizottság határozottan jelezte aggályait a magyar kormánynak, segített abban – a hazai tiltakozás mellett –, hogy az enyhítés megtörténjen.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.