Mi vár az egyetemistákra 2012-ben? A legfontosabb változások
Sem a diákok, sem a tanárok nem unatkozhattak 2011-ben, és úgy tűnik, 2012-ben sem lesz ez másként. Bár az új oktatási törvényeket december végén elfogadta a parlament, az csak idén derül ki, beválnak-e a felvételi új szabályai, sikeres lesz-e az új állami megaegyetem, és túlélik-e a felsőoktatási intézmények a drasztikus keretszámcsökkentést. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Január elsején lépett hatályba a december végén elfogadott új közoktatási és az új felsőoktatási törvény – a jogszabályokban lévő új elemek nagy részét fokozatosan vezetik be, a közoktatásban például 2012 őszén és 2013-ban lesznek nagy változások, például megváltozik az iskolák fenntartója (a megyei iskolákat már 2012. január elsejétől az állam működteti). Az új felsőoktatási törvényről itt, a köznevelési törvényről pedig itt olvashatjátok el cikkeinket.
Nincs többé Zrínyi és Rendőrtiszti Főiskola – itt az új állami egyetem
2012-ben hét helyett hat karral működik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a közigazgatási kar a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és a Rendőrtiszti Főiskolával együtt január elseje óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része.
Az új állami egyetemen – amelynek központja az egykori Ludovika lesz, az épület sorsáról szóló cikkeinket itt olvashatjátok el – katonai, rendészeti és közigazgatási szakokat indítanak, az Origo információi szerint a három kar 2012-ben összesen 1017 állami ösztöndíjas és 1115 önköltséges hallgatót vehet fel.
Ez azt jelenti, hogy a 2012-es jelentkezési lapon már az új egyetemet kell megjelölni, a régi elnevezéseket – Zrínyi, Rendőrtiszti és BCE-KIK – nem fogadják el.
Változnak a pontszámítás szabályai
Búcsút inthetünk a 480 pontos felvételi rendszernek is, idén már 500 lesz a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért nem negyven, hanem ötven pont jár majd, vagyis kitűnő tanulmányi és érettségi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni az 500 pontot. 240 pont alatt azonban egyetlen hallgatót sem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák.
Fontos változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy – biológia, földrajz, fizika, kémia vagy természettudomány – eredménye is beleszámít a tanulmányi pontszámba. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Jön az önköltséges és a részösztöndíjas képzés
Már jóval az új felsőoktatási törvény elfogadása előtt rábólintott a parlament arra a módosításra, amely eltörli az eddigi államilag finanszírozott-költségtérítéses képzési formát, helyette egy háromosztatú rendszert vezet be. A hallgatók önköltséges, részösztöndíjas és állami ösztöndíjas helyekre pályázhatnak majd a felvételin.
A jövőben központilag határozzák majd meg az intézményi és szakos keretszámokat. Megerősített információk ezekről még nincsenek, az oktatási államtitkárság kiszivárgott tervezetében azonban az szerepel, hogy a gazdasági szakokra csupán kétezer diákot vehetnek fel az egyetemek és főiskolák, ahogy jelentősen csökken a létszám a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és a jogi-igazgatási képzéseken is.
A 2011-es 53 ezer helyett csupán 30 ezer hallgató kerülhet be államilag finanszírozott helyre, 15 ezren pedig részösztöndíjjal tanulhatnak tovább – a részösztöndíjas diákok tandíjának ötven százalékát az állam állja majd.
| És ami nem változik |
|
Érettségi: bár az új közoktatási törvényt már elfogadta a parlament, a jogszabályban alig van információ az érettségiről. Az már most biztos, hogy a kormány változtat a kétszintű rendszeren, ennek a részleteit rendeletek tartalmazzák majd. Az idei érettségit mindez még nem érinti, a szabályok változatlanok. Diploma nyelvvizsga nélkül: 2013 és 2016 között azok is megkaphatják a diplomájukat, akik nem szereztek nyelvvizsgát, ehhez azonban le kell tenniük egy belső, egyetemi-főiskola nyelvi vizsgát. Az átmeneti kedvezmény csak azokra vonatkozik majd, akik 2013-ig végeznek, és olyan intézményben tanultak, ahol a szenátus is elfogadja a nyelvvizsga-amnesztiát. Kötelező nyelvvizsga: egyelőre azok a középiskolások is fellélegezhetnek, akiknek nem erősségük a nyelvtanulás. A felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban átírták a felvételihez kötelező nyelvvizsgáról szóló passzust – a jogszabályban most az áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás". Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre nem lehet tudni – nagy valószínűséggel annyit, hogy az egyetemek és főiskolák dönthetik el, kérnek-e nyelvvizsgát a hozzájuk jelentkezőktől. |
