Hoffmann Rózsa is megkapta a leckét: nem csökkenhet az egyetemisták száma

Csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, dolgozzanak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok...

  • Eduline
A felsőoktatáson is rajta tartja a szemét az EU. Nem csökkenhet a hallgatók és a felvételizők száma
MTI Fotó: Marjai János

Csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, dolgozzanak ki stratégiát a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatáshoz való hozzáféréséről, és körvonalazzák, mit tesznek majd annak érdekében, hogy a hallgatók száma ne essen vissza – ezek az oktatási feladatok is szerepelnek abban a dokumentumban, amely tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért.

A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum külön kitér arra, hogy a kormánynak tervet kell készítenie, amelyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény és a keretszámok megvágása miatt a felvételizők és a végzettek száma ne csökkenjen.

A felvételizők száma már idén is visszaesett: 110 ezren adták be jelentkezési lapjukat, ami 78 százaléka a 2011-es létszámnak - erről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.