Hogyan élj fiatal felnőttként? Vloggerek álltak össze, hogy segítsenek
Tavaly év végén startolt el a MySchool csatorna, hogy ellensúlyozzák az iskola végén járó, vagy onnan kikerült fiatalok tapasztalatbeli hiányosságait, melyet egy olyan iskolarendszer okoz, ami nem az életre készít fel.
Eduline
Mikor a giminek vége és kikerülsz a Nagyvilágba, rájössz, hogy nem tudsz SEMMIT. A suliban ugyanis sok mindenről szó van, csak épp azt nem tanítják meg hogyan éljünk boldog, kiegyensúlyozott és sikeres életet.
- indítja bemutatkozást a MySchool Youtube-csatorna, amit három fiatal, a vloggervilágból ismert Csillsz (Csilla), a Soulshine by Andi csatornáról - kitalálhattátok - Andi, valamint Tomcsányi Árpád (Árpi) vezet. A három eltérő karakter minél szélesebb körben szeretné ellátni a tizenéves és korai húszas korosztályt olyan tanácsokkal, amiket a legtöbben kénytelenek voltak a saját bőrükön megtapasztalni, miközben azt akár meg is taníthatták volna nekik a sokszor felesleges lexikális ismeretek helyett.
Andi az egészséges életmód és a párkapcsolatok terén, Árpi a pályaválasztásban (szakmák, egyetemek), Csilla pedig a hétköznapi életben praktikus dolgokról ad tanácsot a követőknek, például az adóbevallásról.
Van egy fiatalos esetlenség egyes videókban (valaki lehet a falat kaparná), például Andi pálinkázási szokásai elég furcsán hatnak egy közparkban, de a probléma valós, sok fiatalnak gondot jelent a beilleszkedés és a csordaszellemnek való megfelelés miatt, hogy igyanak-e alkoholt a többiekkel.
Az alkoholfogyasztás és a pályaválasztás mellett Csilla a különélés költségeiről készített videót, de újabbak is felkerültek a csatornára a diákok és hallgatók pénzkereseti lehetőségéről, valamint közgazdászkodnak kicsit a megfelelő állásokról, hogy mihez milyen végzettségre van szükség.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
