Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes...
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint 50 éves időtávon mind minőségét, mind térszerkezetét tekintve gyökeresen átalakulhat a magyar felsőoktatás.
Erről egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartott, a következő 50 év pénzügyi és pénzügyoktatási kilátásairól szóló konferencián beszélt csütörtökön. A helyettes államtitkár kifejtette: míg jelenleg a felsőoktatási intézmények akkreditációjakor elsősorban azt vizsgálják, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő infrastruktúrával, a jövő kérdése az, hogy mikor "térünk át tudásközpontú akkreditációra".
Maruzsa Zoltán szerint a virtuális valóság olyan lehetőségeket teremt a felsőoktatásban, amelyek például kérdésessé teszik, hogy szükség van-e nagy előadótermekre. Példaként említette: kérdéses, hogy a modern technológia alkalmazása mellett mind a négy hazai orvosi egyetemen kell-e külön-külön anatómia előadást tartani.
A helyettes államtitkár azt mondta: hogy meglepődne, ha 50 év múlva tíznél több komoly universitas lenne Magyarországon. A nemzetközi verseny és az urbanizációs térszerkezet alapján Magyarország 6-8 nagy egyetemnél többet nem bír el - mondta.