Élelmes kínai egyetemisták néhány óra alatt megkeresik a lakbérre valót

Egyre több Ausztráliában tanuló kínai diák fedezi tanulmányai költségeit a kereskedelem egy speciális formájával.

  • Eduline
Shutterstock

Dajgunak hívják azokat a kínaiakat, akik egy másik országban élnek, és magánszemélyként mindenféle, Kínában nem kapható dolgot árulnak az otthon maradtaknak. Ausztrália és Kína között ez a fajta kereskedelem egyre nagyobb üzlet.

A BBC riportjában bemutat egy 24 éves hallgatót, aki már két éve foglalkozik hasonlóval. Ő mindenféle speciális ausztrál terméket küld hazájába, ahol nagyjából 300 ügyféllel áll kapcsolatban. A vevőket a WeChat nevű applikáció segítségével szervezi be.

 

Itt a legjobban fizető diákmunka: 2300 forint óránként

Ausztráliában nagyjából 40 ezer dajgu tevékenykedik, főleg diákok. Nem csak a menő, prémiumnak számító márkák kelendőek, de az olyan hétköznapi dolgok is, mint a babaétel. Utóbbi főleg 2008 óta népszerű, miután kínában sok gyerek meghalt, több százezer pedig megbetegedett a melaninnal fertőzött tápszertől. Azóta a tehetősebbek import termékeket keresnek a gyereküknek.

A riportban megszólaló másik diák társaival együtt már egy raktárat is bérel, annyi a megrendelés. Szerinte sokkal könnyebb munka ez suli mellett, mint mondjuk pincérkedni, és még jobban is hoz a konyhára. Napi néhány óra munkával így simán megkeresik a lakbérüket.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

 

A NAV figyelmeztet, hogyan vállalj diákmunkát
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.