E-learning, blended learning, virtuális tanulás – a témában sok a tévhit és kevés a tapasztalat, azt viszont senki nem tagadhatja, hogy az egyetemisták sem az elektronikus vizsgáktól, sem a e-tananyag használatától nem idegenkednek. Külföldön egyre többen tanulnak és vizsgáznak otthonról, a laptop előtt ülve, itthon azonban még csak kialakulóban van az új rendszer.

A hibrid megoldás

A blended learning a hagyományos és a távoktatás érdekes és egyre népszerűbb keveréke. Szakértők szerint a legnagyobb előnye a folyamatos motiválás, de megoldást nyújthat olyan diákoknak is, akik csoporttársaik előtt nem szívesen válaszolnak tanári kérdésekre, hogy a táblánál megoldandó matekpéldákról ne is beszéljünk.

„Az e-learning korszaka előtti időkben, a távoktatási módszerek kidolgozásakor észrevették, hogy a tisztán távoktatási, később tisztán e-learning rendszerek hatékonysága vagy elmaradt a hagyományos oktatásétól, vagy sokkal nagyobb fejlesztést igényelt az elektronikus tananyag előállítása. Tanár nélkül a tanulók könnyebben elakadhatnak a tananyag egyéni feldolgozásában, ez a hatékonyság romlását és a tanulási motiváció csökkenését hozza magával” - mondta az eduline-nak Vig Zoltán, az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) főiskolai tanára.

Megoldást olyan tananyag kidolgozása jelentett volna, amely az összes lehetséges „elakadási pontot” magyarázattal látja el, de egy ilyen komplex anyag összeállítása hatalmas munka – és aligha kifizetődő. A blended learning viszont pont jól kombinálja a hagyományos és a virtuális oktatást: a tananyagot nagyrészt önállóan dolgozzák fel a diákok, de a tanulási folyamatot tanári konzultációk is segítik.

Vagyis a tanár feladata nem kizárólag az anyag „leadása”, sokkal inkább a támogatás és a problémamegoldás. „Itthon a legelterjedtebb megoldás, hogy a hagyományos oktatást egészítik ki elektronikus tananyagokkal és vizsgáztatással, online eljuttatható feladatokkal. A blended learning persze más arányokkal is elképzelhető” – magyarázta Vig Zoltán.

Tanárból lett tutorok

A kevert oktatásra a felsőoktatás is kezd ráérezni – aligha van olyan magyar egyetem vagy főiskola, ahol nem működik valamilyen távoktatási rendszer, nincs e-tananyag, vagy legalább egy-két oktató ne tartana online fogadóórákat. A Nyíregyházi Főiskola virtuális campust hozott létre, az ELTE-n külön e-learninges felületet érhetnek el a hallgatók, az Óbudai Egyetem villamosságtan előadásait videókon lehet újranézni, a Kodolányi János Főiskola pedig a személyre szabott távoktatási rendszert, a Moodle-t használja, emellett több mint kétszáz interaktív tananyag tett elérhetővé három alapszakon és több rövid tanfolyamon.

„Turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi tanulmányok szakon folytatunk távoktatási képzést, jelenleg hatszáz hallgatóval. Ezeken a szakokon a nappali tagozatos hallgatók is használhatják a távoktatási tananyagot” – mondta Szabó Péter, a főiskola rektora, aki szerint a nappali tagozatosok körében is egyre népszerűbbek az otthoni felkészülést biztosító anyagok.

A főiskola felkészítő kurzusokat szervez az oktatóknak, hogy a hagyományos tanári szerep mellett a tutori feladatok se jelentsenek számukra nehézséget. Persze nem ez az egyetlen feladat, amelyre a több évtizede egyetemeken-főiskolákon dolgozó oktatóknak fel kell készülniük – legalább felhasználói szintű informatikai tudást kell szerezniük, meg kell érteniük és tanulniuk az e-learninges felületek használatát.