Mit keres a villanykörte a zsebben?

Az egyik legismertebb egyetemi legenda szerint szerint a Műegyetem egyik tanára egyszer mentőkérdésként azt a feladatot adta egy vizsgázónak, hogy mondja meg, páros vagy páratlan számú villanykörte van-e a teremben.

Hosszas számolgatást követően a hallgató kibökte, hogy páros számű körtét helyeztek el a teremben, mire a tanár kaján vigyor kíséretében előhúzott egyet a zsebéből, majd beírta az indexbe az egyest. A hallgatók - állítólag - tanultak a buktából, és villanykörte nélkül el sem indultak vizsgázni.

Corvinus, a rivális

Szerintünk még azok sem tudják, miért rivalizál a Corvinus és a Műegyetem, akik előszeretettel élcelődnek a másik egyetem hallgatóin. Elképzelhető, hogy a műszaki és a gazdasági tudományok örök harca van a háttérben, de mióta a BME-n is van gazdasági képzés, ez sem igaz teljesen. Az viszont biztos, hogy a két egyetem hallgatói életének szerves részévé vált a rivalizálás - gondoljatok csak a kötélhúzásra vagy az ordítóversenyre.

Évtizedekig kerestek egy szobrot

József nádor fontos szerepet játszott a 19. században a modern mérnökképzés kialakításában, az egyetem ezért 1912-ben szobrot emelt az emlékére - az alkotás azonban a második világháború idején eltűnt, csak 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében. A szobor fejét azonban nem találták meg, így azt újra el kellett készíttetni.

Európa legnagyobb vigalmi negyede

A 19. század végén a lágymányosi öbölnél, az ELTE és a BME mai campusának helyén épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek a különleges helyszínen. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert: fél év alatt tönkrement.

A négy legérdekesebb tényt az Eötvös Loránd Tudományegyetemről itt, a Corvinusról pedig itt találjátok.