A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.
Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a HUN-REN négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontjának az egyetemhez csatolását hétfőn. Augusztus 1-től tehát a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez fog tartozni - számolt be róla a 444.
Mindezt annak ellenére, hogy korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia - amiről a kormány 2019-ben választotta le a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, az ELTE polgárai petíciót indítottak az átszervezés ellen, ami szerintük súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát, és magán az ülésen is részt vettek tiltakozók, akik NEM feliratú táblákkal próbáltak hatni a szenátusra.
A 444 úgy tudja, a tiltakozók többnyire kutatók és az ELTE polgárai voltak, akiktől az egyetem vezetése megijed; az egyik szenátusi tag például azt mondta, fizikailag fenyegetve érzi magát a demonstrálóktól, akiknek a kilétét megpróbálták kideríteni. Miután az ülés nyilvánossága miatt ezt nem sikerült megtudni, a szenátus zárt ülést rendelt el, a tiltakozókat kiküldték és csak ezt követően döntöttek a kutatóközpontok átvételéről. Úgy tudni, 40 szenátusi tag közül mindössze négyen szavaztak az átvétel ellen.
Darázs Lénárd, az egyetem augusztus 1-jén hivatalba lépő rektora egyébként korábban a Telexnek azt mondta; az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a HUN-REN-ből kirakott kutatóintézeteket, amik a tervezet szerint közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól, és a HUN-REN-től átkerülő oktatók - szemben az egyetem kari dolgozóival - nem lesznek közalkalmazottak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn a közösségi médiában jogellenesnek, törvénybe ütközőnek nevezte a kutatóközpontok egyetemhez való csatolását, mert szerintük "az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül."
