Így tennék elfogadhatóbbá a Magyar Rádió helyén épülő Pázmány-kampuszt
Sem az önkormányzattal, sem pedig a lakókkal nem egyeztettek a változásokról.
Már 3-4 elképzelés is készült a campus hasznosítására, döntés viszont még mindig nem született és az alapítvány pontos tevékenységéről sem lehet sokat tudni.
Az egykor piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemi (PPKE) campus épületei már lassan négy éve üresen állnak, állapotuk folyamatosan romlik, miközben az ingatlanokat kezelő alapítvány bérköltsége az évi 1,5 milliárd forintot is meghaladja– írja a Népszava.
A PPKE piliscsabai campusa egy egyedülálló építészeti és oktatási projektként indult, aminek építkezése a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb egyetemi beruházását jelentette.
A campus azonban a kezdetektől fogva logisztikai és működési kihívásokkal küzdött. A várostól való távolsága, a közlekedési nehézségek, valamint a széttagolt egyetemi struktúra miatt a hallgatói és oktatói igények hosszú távon nem igazán találkoztak az eredeti tervekkel. Így az állam és az egyetem közötti megállapodás részeként 2020-ban a kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a PPKE ingatlanegyüttesére.
A csere óta lassan négy év telt el, de még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi lesz a régi campus sorsa, pedig annak hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült.
A hátrahagyott épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével megalapozott alapítványra bízták, aminek fő feladata a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése lett.
Bár az alapítvány alatt már létrejött két könyv, három konferencia és egy kisebb épület felújítása, a működésének ezenkívül nincs több látható jele. A legtöbb pénz ugyanis nem a tevékenységekre, hanem a bérekre és az egyéb személyi juttatásokra megy el.
A Népszavának adott beszámolók szerint 2022-ben 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása. 2024-ben pedig 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben.
„A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.”
A piliscsabai Pázmány-campus jövőjével kapcsolatban új találgatások jelentek meg, miután a kormány benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az állam az Akadémia ingatlanvagyonának egy részét, köztük 49 épületet, összesen 80 milliárd forintért venné át. Az így megszerzett ingatlanok jövőbeni funkciói bizonytalanok, de már most pletykák keringenek arról, hogy kutatói bázisként nem mindegyik maradna meg.
A Népszava megkeresésére a kormány nem adott konkrét választ arról, hogy a piliscsabai campus esetleg nemzeti tudásközpontként szolgálna-e, csupán annyit közölt, hogy a hasznosításáról még nincs döntés.
Sem az önkormányzattal, sem pedig a lakókkal nem egyeztettek a változásokról.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.