Sem az önkormányzattal, sem pedig a lakókkal nem egyeztettek a változásokról.
Szeptember végén elindultak a Magyar Rádió egykori épülettömbjének jó részét (így a város-, zene- és sajtótörténeti szempontból egyaránt fontos stúdiókat, valamint a világ első stúdiópalotájának udvari szárnyait) nyom nélkül elpusztító Pázmány-kampuszhoz szükséges bontási munkálatok, amelyek mostanra a később Nobel-díjas Békésy György közreműködésével született 6-os stúdió, illetve a központi irodaépület egy részét már porrá is őrölték – írja a 24.hu
Korábban az Eduline-on írtunk róla, hogy a szeptemberben megkezdődő bontások ellen még jóval a megkezdés előtt is tiltakoztak, de aznap a kiérkező munkások kamionnal próbálták eltolni a demonstrálókat. Hogy az állam az élét vegye az ikonikus épületegyüttes megsemmisítésével járó kellemetlenségeknek, változtatásokat eszközöltek a tervekbe. Ezeket a terveket viszont nem közvetlenöl a környéken élőkkel közölték.
Pikó András, Józsefvárosi polgármester, Facebook-posztjából kiderült, hogy sem az önkormányzattal, sem a környék lakóival nem egyeztettek, ellenben a diákok levélben értesülhettek róla, hogy milyen változások fognak történni az építkezéssel kapcsolatban.
Ezek a következőek:
A levélen az egyetem kijelenti, hogy a döntéseket a „Józsefvárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalások, a lakossági, a szakmai fórumok és a beérkezett írásos megkeresések nyomán hozták.”
„Az elmúlt években az érintett lakók, tiltakozó civilek és maga az önkormányzat is gyakran érezhette úgy, hogy süketek párbeszéde folyik a Pázmány-kampusz ügyében és reménytelen az a küzdelem, amit azért folytatunk, hogy a józsefvárosiak szempontjait is vegye figyelembe a megrendelő katolikus egyház és a kormány. Bár a fenti eredmények csekélynek tűnhetnek ahhoz képest, amit a társadalmi egyeztetések alapján megfogalmaztunk szempontként, de mégis megmutatják, hogy megéri küzdeni. És ugyanígy fogunk küzdeni azért is, hogy a bontás során megpróbáljuk megvédeni lakóink biztonságát, és rászorítsuk a kivitelezőt és a minisztériumot a szabályok szigorú betartására” – fogalmazta meg Pikó a már korábban említett Facebook-bejegyzésben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
