Sem az önkormányzattal, sem pedig a lakókkal nem egyeztettek a változásokról.
Szeptember végén elindultak a Magyar Rádió egykori épülettömbjének jó részét (így a város-, zene- és sajtótörténeti szempontból egyaránt fontos stúdiókat, valamint a világ első stúdiópalotájának udvari szárnyait) nyom nélkül elpusztító Pázmány-kampuszhoz szükséges bontási munkálatok, amelyek mostanra a később Nobel-díjas Békésy György közreműködésével született 6-os stúdió, illetve a központi irodaépület egy részét már porrá is őrölték – írja a 24.hu
Korábban az Eduline-on írtunk róla, hogy a szeptemberben megkezdődő bontások ellen még jóval a megkezdés előtt is tiltakoztak, de aznap a kiérkező munkások kamionnal próbálták eltolni a demonstrálókat. Hogy az állam az élét vegye az ikonikus épületegyüttes megsemmisítésével járó kellemetlenségeknek, változtatásokat eszközöltek a tervekbe. Ezeket a terveket viszont nem közvetlenöl a környéken élőkkel közölték.
Pikó András, Józsefvárosi polgármester, Facebook-posztjából kiderült, hogy sem az önkormányzattal, sem a környék lakóival nem egyeztettek, ellenben a diákok levélben értesülhettek róla, hogy milyen változások fognak történni az építkezéssel kapcsolatban.
Ezek a következőek:
A levélen az egyetem kijelenti, hogy a döntéseket a „Józsefvárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalások, a lakossági, a szakmai fórumok és a beérkezett írásos megkeresések nyomán hozták.”
„Az elmúlt években az érintett lakók, tiltakozó civilek és maga az önkormányzat is gyakran érezhette úgy, hogy süketek párbeszéde folyik a Pázmány-kampusz ügyében és reménytelen az a küzdelem, amit azért folytatunk, hogy a józsefvárosiak szempontjait is vegye figyelembe a megrendelő katolikus egyház és a kormány. Bár a fenti eredmények csekélynek tűnhetnek ahhoz képest, amit a társadalmi egyeztetések alapján megfogalmaztunk szempontként, de mégis megmutatják, hogy megéri küzdeni. És ugyanígy fogunk küzdeni azért is, hogy a bontás során megpróbáljuk megvédeni lakóink biztonságát, és rászorítsuk a kivitelezőt és a minisztériumot a szabályok szigorú betartására” – fogalmazta meg Pikó a már korábban említett Facebook-bejegyzésben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
