Sem az önkormányzattal, sem pedig a lakókkal nem egyeztettek a változásokról.
Szeptember végén elindultak a Magyar Rádió egykori épülettömbjének jó részét (így a város-, zene- és sajtótörténeti szempontból egyaránt fontos stúdiókat, valamint a világ első stúdiópalotájának udvari szárnyait) nyom nélkül elpusztító Pázmány-kampuszhoz szükséges bontási munkálatok, amelyek mostanra a később Nobel-díjas Békésy György közreműködésével született 6-os stúdió, illetve a központi irodaépület egy részét már porrá is őrölték – írja a 24.hu
Korábban az Eduline-on írtunk róla, hogy a szeptemberben megkezdődő bontások ellen még jóval a megkezdés előtt is tiltakoztak, de aznap a kiérkező munkások kamionnal próbálták eltolni a demonstrálókat. Hogy az állam az élét vegye az ikonikus épületegyüttes megsemmisítésével járó kellemetlenségeknek, változtatásokat eszközöltek a tervekbe. Ezeket a terveket viszont nem közvetlenöl a környéken élőkkel közölték.
Pikó András, Józsefvárosi polgármester, Facebook-posztjából kiderült, hogy sem az önkormányzattal, sem a környék lakóival nem egyeztettek, ellenben a diákok levélben értesülhettek róla, hogy milyen változások fognak történni az építkezéssel kapcsolatban.
Ezek a következőek:
A levélen az egyetem kijelenti, hogy a döntéseket a „Józsefvárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalások, a lakossági, a szakmai fórumok és a beérkezett írásos megkeresések nyomán hozták.”
„Az elmúlt években az érintett lakók, tiltakozó civilek és maga az önkormányzat is gyakran érezhette úgy, hogy süketek párbeszéde folyik a Pázmány-kampusz ügyében és reménytelen az a küzdelem, amit azért folytatunk, hogy a józsefvárosiak szempontjait is vegye figyelembe a megrendelő katolikus egyház és a kormány. Bár a fenti eredmények csekélynek tűnhetnek ahhoz képest, amit a társadalmi egyeztetések alapján megfogalmaztunk szempontként, de mégis megmutatják, hogy megéri küzdeni. És ugyanígy fogunk küzdeni azért is, hogy a bontás során megpróbáljuk megvédeni lakóink biztonságát, és rászorítsuk a kivitelezőt és a minisztériumot a szabályok szigorú betartására” – fogalmazta meg Pikó a már korábban említett Facebook-bejegyzésben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
