Vízre szálltak a kajak-kenusok: ezeken az egyetemeken tanulnak a magyar olimpikonok

A 16 fős magyar válogatott többsége olyan fiatal, hogy még most érettségizett, vagy egyetemre jár. Mutatjuk, melyik intézményekben folytatnak tanulmányokat.

  • Székács Linda

Legalább négy éremért érkezik a párizsi olimpiára a 16 fős magyar kajak-kenu válogatott, akik kedden, a 2024-es olimpia 11. napján szállnak először vízre egyéni és csapatversenyeken is.

A csapatnak több korábbi olimpiai bajnok is tagja. Csipes Tamara a legutóbbi, tokiói olimpián két ezüstérmet szerzett, egyet egyéniben és egyet csapatban. Varga Ádám Tokióban szintén ezüstérmes lett, míg Kopasz Bálint és Tótka Sándor aranyérmet, azaz bajnoki címet szereztek.

A magyar kajak-kenu válogatott tagjai azonban nem csupán a vízen, de az oktatásban is eredményesen szerepelnek.

A csapat legfiatalabb tagja, a 19 éves Kiss Ágnes a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett. Az ezüstméres Varga Ádám a Budapesti Műszaki Egyetem fizika szakos hallgatója, Kopasz Bálint, Kuli István és Nádas Bence pedig a Szegedi Tudományegyetem diákjai.

Szintén egyetemre jár még Fejes Dániel és Adolf Balázs, akik az Óbudai Egyetem hallgatói, Takács Kincső pedig a győri Széchenyi István Egyetemen folytat tanulmányokat.

Gazsó Alida Dóra és Csizmadia Kolos az Eötvös Loránd Tudományegyetem alumnusai, Csipes Tamara és Tótka Sándor pedig az Edutus Egyetemen szerezték meg a diplomájukat.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.