Az egyetem versenyzői a legjobb nyolc csapat között végeztek a döntőben, médiajogászainak írásbeli beadványa pedig első helyezést ért el.
A Monroe E. Price médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi verseny világdöntőjébe hat regionális válogatót követően jutottak be az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói – írja közleményében az intézmény.
A hallgatók a januárban Párizsban megrendezett európai regionális válogatófordulóból a világ legjobb huszonnégy csapata közé kerültek. Az itt megrendezett párbeszédversenyre egy jogesetet kellett feldolgoznia a versenyzőknek a kérelmezők és az ellenoldal szempontjából.
A döntőre végül 2024. április 15-19. között került sor az Oxfordi Egyetemen, ahol az ELTE csapata először az amerikai Benjamin N. Cardozo School of Law együttesével játszott. A győzelmet követően a csapat – a későbbi ezüstérmes – Singapore Management University-vel versenyzett. Bár ebben a fordulóban már nem sikerült nyerni, az ELTE hallgatói egyetlen európai együttesként – a világ legjobb nyolc csapata közé jutva fejezték be az idei versenyt.
Az egyetem emellett pedig az összes induló csapat között első lett a verseny írásbeli beadványainak összesített versenyében (Best Memorials Award) is, amelyet eddig európai csapat nem tudott megszerezni.
A felkészüléshez szükség volt a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatának tanulmányozására, továbbá műholdakkal kapcsolatos műszaki tudás megszerzésére is.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
