A várost is érintő ügyet túlságosan „aktuálpolitikainak” érezte ugyanis az intézmény vezetése. Pedig ugyanitt az egyik miniszter a szankciókról nyugodtan előadhatott.
„Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri?” – ezzel a címmel szeretett volna egy intézeti szemináriumot tartani Debreceni Egyetemen Fábián István vegyészprofesszor, az intézmény volt rektora április 11-én. Ám Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja megtiltotta az esemény megrendezését, írja a Debreciner. A lap által nyilvánosságra hozott levelében ugyanis azt írja, az egyetem Működési Rendje szerint nem ad helyet aktuálpolitikai kérdés megvitatásának.
Ezért a Debrecent közvetlenül is érintő ügyről szóló előadás intézeti szemináriumként való meghirdetését és egyetemi rendezvénykét való megtartását levelében megtiltotta a dékán. Várnagy Katalinnak, a kar Kémiai Intézetének igazgatójának címzett levelében azt írta, a témáról az egyetemen kívül, nem egyetemi eseményként tarthatnak csak rendezvényt, az intézmény infrastruktúrája és szakmai fórumai erre nem használhatók. A portál felhívja a figyelmet, hogy a döntés azért furcsa, mert néhány hete a felsőoktatási intézményben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter „A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra” címmel tartott előadást a hallgatóknak. Ebben az esetben úgy tűnik, nemcsak az aktuálpolitikai téma nem okozott problémát, de az sem, hogy azt egy gyakorló politikus adta is elő.
Fábián István egy körlevélben reagált a döntésre. „Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem a letűnt idők keserű hangulatát és gyakorlatát idéző döntésről, amit a dékán az előadásom tartalmának ismerete nélkül hozott meg” – idézi a levelet a lap. Hozzátéve: a volt rektor szerint az előadása nem is lett volna politikai tartalmú, amit abból sejthetett volna az intézményvezető, hogy ugyanezzel a címmel már tartott egy szakmai előadást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság ülésén is. A mostani előadását a dékáni tiltás ellenére is megtartják az eredeti időpontban, de nem az egyetemen, hanem végül az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában.
A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
