Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Karrier-tanácsadást, sportolási lehetőségeket és nyelvtanfolyamokat is kínál hallgatóinak a legtöbb egyetem és főiskola. Azok, akik már első- vagy másodévesként szakmai kapcsolatokat szereznének, tudományos diákkörökhöz, szakkollégiumokhoz és nemzetközi hallgatói szervezetekhez is csatlakozhatnak. A HVG Diploma 2022 cikke.
Majdnem 140 ezer diplomát állítottak ki szeptember elejéig az egyetemek és főiskolák. Az okleveleket olyan volt hallgatók vehették át, akik az összes tantárgyat elvégezték, megírták a szakdolgozatukat és az államvizsgán is átmentek, de nyelvvizsgát nem szereztek, ezért a diplomájukat eddig nem kapták meg. A „bennragadt” diplomák magas száma jól jelzi: a középiskolák egy része nem tudja eljuttatni a tanulóit a középfokú nyelvvizsgáig, vagyis sok múlik azon, hogy az egyetem évei alatt a diákok megfelelő nyelvtudást tudnak-e szerezni.
Mindenhol más-más nyelvtanulási lehetőségekkel kalkulálhatnak a hallgatók. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali tagozatos alapszakosai például nyolcegységnyi nyelvi kurzust vehetnek fel térítésmentesen – ez négy féléven át heti négy nyelvórára elég. A mesterszakosok és a doktoranduszok négy-négy egységgel, az osztatlan képzések hallgatói pedig tizenkét egységgel gazdálkodhatnak, az angol mellett a németet, az olaszt és a spanyolt is választhatják. Más nyelvi kurzusokat is kínálnak azoknak, akiknek legalább B2-es a nyelvtudásuk, ők többek között üzleti vagy műszaki szaknyelvet is tanulhatnak, kommunikációs készségfejlesztő foglalkozásokra is járhatnak. Hasonló a rendszer a Szegedi Tudományegyetemen, ott a hallgatók összesen nyolc – heti kétórás – kurzust vehetnek fel ingyen, ha pedig tovább folytatnák a nyelvtanulást, térítéses tanfolyamok közül válogathatnak. A Miskolci Egyetemen kötelező nyelvi kurzusokat hirdetnek különböző nyelvekből, több szakon pedig szaknyelvi órákon is részt kell venniük a hallgatóknak, akik emellett szabadon választható foglalkozásokra is járhatnak, felkészülhetnek például idegen nyelvű állásinterjúkra vagy akár külföldi munkavállalásra.
A karrierkezdéshez egyébként is majdnem minden egyetem végzőse kaphat szakértői tanácsokat: karrieriroda működik például az Edutus Egyetemen, a győri egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen, sőt a Zeneakadémián is. A hallgatók itt nemcsak az önéletrajzukat és a pályázati anyagaikat tökéletesíthetik, de önismereti teszteket is kitölthetnek, próbainterjúkon vehetnek részt, több felsőoktatási intézmény pedig saját állásbörzét is szervez. Máshol nemcsak karrier-tanácsadóktól, hanem pszichológusoktól is segítséget kérhetnek a hallgatók. A Budapesti Corvinus Egyetemen tanulók ingyenes tanulási tanácsadásra, pszichológiai konzultációra is jelentkezhetnek, ahogy az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadója is ingyenes pszichológiai segítséget kínál azoknak, akik családi, beilleszkedési, önértékelési vagy tanulási nehézségekkel, szorongással vagy stresszel küzdenek, de az Óbudai Egyetemen tanulók is részt vehetnek mentálhigiénés foglalkozáson, és a pszichológusok hagyományos és online tanácsadást is tartanak. „A hallgatóknak különféle tréningeket ajánlunk, ezek egy része kötelező, a többi választható. Karrier- és életvezetési, konfliktus- és stresszkezelési tréningre is járhatnak a nálunk tanulók, de többek között életmódtréningünk is van. Újabb és újabb csoportokat kell nyitnunk, annyira nagyok az igények” – mondja Schottner Krisztina, a Milton Friedman Egyetem oktatási rektorhelyettese, hozzátéve: az intézményben két pszichológus dolgozik, egyikük kifejezetten tanulástámogató és önismereti tanácsadást tart, „telt házzal”.
Azok is többféle lehetőség közül választhatnak, akik nem érik be az előadásokkal és a szemináriumokkal, hanem az órákon kívül is részt vennének különböző konferenciákon, beszélgetéseken, közösségi programokon, és szívesen építenének ki szakmai kapcsolatokat még a diplomaszerzés előtt. Az országban több tucat szakkollégium működik, amelyek kiegészítik az egyetemi-főiskolai oktatást, kis létszámú kurzusokat, mentorprogramokat kínálva a hallgatóknak, az intézmények egy része pedig saját lakrészt is működtet. A Pécsi Tudományegyetemen kifejezetten nagy a választék, összesen tizenhét – például tanárjelölteknek, bölcsészeknek, műszaki szakosoknak szóló – szakkollégiumba lehet jelentkezni. Az ELTE-n a legrégebbi, az 1800-as évek végén alapított szakkollégium, az Eötvös Collegium mellett hat másik is működik, a Bibó István Szakkollégiumot például 1983-ban hozták létre joghallgatók a brit college-rendszer mintájára, a Bolyai Kollégiumhoz a természettudományokat vagy informatikát, az Angelusz Róbert szociológusról elnevezett szakkollégiumhoz pedig a társadalomtudományokat tanulók csatlakozhatnak. A Corvinuson is hét szakkollégium működik, amelyek elsősorban első- és másodévesek jelentkezését várják, ilyen például a Rajk Szakkollégium vagy a Társadalomelméleti Szakkollégium.
A Corvinuson – akárcsak számos más egyetemen – diákszervezetből sincs hiány, ilyen például a Corvinus Művészeti Akadémia, a gazdaságelemzők és -matematikusok diákszervezete, a Politológus Műhely, az AIESEC, vagyis a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesületének helyi közössége. A Budapesti Gazdasági Egyetemen tanulók többek között a Budapest Tourism Clubhoz, a Business IT Clubhoz és a Youth Enrichment Societyhez is csatlakozhatnak, míg az ELTE jogi karára járók az ELSA, vagyis az Európai Joghallgatók Szövetségének és a nemzetközi témákkal szívesen foglalkozó Külügyi Körnek a munkájában is részt vehetnek.
A felsőoktatási intézmények persze sportolási lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak, sőt több helyen kötelező a testnevelés. A Semmelweis Egyetem legtöbb karán is vannak kötelező testnevelésórák az első négy szemeszterben, de az ott tanulók szabadon választható sportórákra is járhatnak, kipróbálhatják például a dzsúdót, a salsát, a jógát, a zumbát vagy akár a frizbizést, és csatlakozhatnak az egyetem saját röplabda-, kosárlabda-, kézilabda-, futsal-, cheerleader- és vízilabdacsapatához is. A Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen is a tanterv része a testnevelés, a hallgatók azonban számos más sportolási lehetőség közül is választhatnak, akár profi csapatokba is jelentkezhetnek.
A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2022 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.