Milyen feltételekkel igényelhettek egyszerre több diákhitelt?

Felvehető ugyanarra a képzésre a Diákhitel1 és Diákhitel2? Kik vehetik fel a Nyelvtanulási Diákhitelt? Mi a különbség a hitelek között és meddig kell igényelni őket? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Abban az esetben, ha önköltséges képzésen tanultok, a Diákhitel1-et és a Diákhitel2-őt is felvehetitek ugyanarra a képzésre.

Mi a különbség a két hitel között?

A Diákhitel1-et állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is felvehetik, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanulnak. A hitel összege havonta 15-70 ezer forint, amit bármire felhasználhattok. A szabad felhasználású Diákhitel1-ről itt olvashattok részletesebben.

Ezzel szemben a Diákhitel2-őt csak az önköltséges formában tanuló hallgatók igényelhetik, és ennek az összege maximum akkora lehet, amekkora az önköltség összege. Az igényelt hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola számára utalja. A Diákhitel2-ről bővebb információkat itt találtok.

Fontos, hogy ha már a félév első utaláskor szeretnétek készhez kapni a szabad felhasználású diákhitelt (Diákhitel1), illetve szeretnétek, hogy intézményetek számára folyósítva legyen a képzési díj összege (Diákhitel2), akkor a tavaszi félévben legkésőbb február 15-ig kell leadnotok a hiteligénylést. Ezután minden hónap 15-ig kérhetitek a hitelt vagy hiteleket, amelyeket egy hónappal később folyósítanak.

Mi az a Nyelvtanulási Diákhitel és kik igényelhetik?

A nyelvtanulásra, illetve nyelvvizsgára fordítható Nyelvtanulási Diákhitelt aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve azok igényelhetik, akik már befejezték a felsőfokú tanulmányaikat, de nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomájukat. A kölcsönt többször is lehet igényelni, ha a korábban felvett összeget már visszafizettétek. A hitel összegének 50 ezerrel oszthatónak kell lennie, és minimum 100 ezer, maximum 500 ezer forintot kaphattok. Ennek a hitelnek az igénylése nincs határidőhöz kötve, bármikor kérhetitek. Az igénylés folyamatáról és a törlesztésről itt találjátok a tudnivalókat.

Eladósodnak az egyetemisták? Amszterdamban így segítik a diákhiteleseket

A fiatalok egyre növekvő hányadának okoz gondot, hogy a tartozásaik miatt nem találnak állást, vagy nem tudják befejezni felsőoktatási tanulmányaikat. Amszterdamban egy kísérleti projekttel próbálják megoldani a problémát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.