Fontos szabályok: ez történik, ha nem szerzitek meg időben a diplomát

Hogyan kell "törlesztenetek", ha állami ösztöndíjasként nem végzitek el a képzést a meghatározott időben belül? Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

2020. január 1-jétől változnak az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozó szabályok: eddig azoknak, akik nem szerezték még a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük, de kérvényezhették, hogy ehelyett ledolgozzák az állami féléveket. A jövő évtől ez utóbbi lesz az alapértelmezett "törlesztési" forma, fizetni csak akkor kell, ha két éven belül nem kezdetek el dolgozni.

A képzési idő másfélszeresébe nem számítanak bele a passzív félévek, ha pedig külföldi felsőoktatási intézményben vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben kezdetek el tanulni, kérhetitek a határidő felfüggesztését. Erről itt olvashattok részletesen.

Fontos, hogy az állami ösztöndíjjal folytatható tanulmányok hossza ennél rövidebb: a képzési időn felül még két félévig tanulhattok támogatott formában. Az állami ösztöndíjas félévekről itt találtok fontos információkat.

Hány napig kell dolgozni, ha nem szereztétek meg időben a diplomát?

Állami ösztöndíjas félévenként 150 nap munkaviszonyt kell fenntartanotok.

Meddig kell ezt teljesíteni?

Az állami ösztöndíjas féléveiteknek megfelelő munkaviszony egészét az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell fenntartanotok. Ha kicsúsztok a határidőből, a képzési költség felének arányosan csökkentett részét kell visszafizetnetek.

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.

Ha viszont alap- vagy mesterképzés esetén az első félév után, osztatlan képzésben legkésőbb a második félév után gondoljátok meg magatokat, nem keletkezik kötelezettségetek.

Mi történik, ha újra tanulni kezdetek?

Ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni, kérelmezhetik a kötelezettség teljesítésének felfüggesztését.

Van más kötelezettség is?

Igen, ha megszerzitek az oklevelet, az ezt követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező időtartamot kell "ledolgoznotok", különben vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét.

Ki mentesülhet a kötelezettségek alól?

A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.

A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

Egyetemisták, figyelem! Erre már az első félévben érdemes figyelni, hogy ne kelljen fizetnetek

Bár a legtöbb egyetemen és főiskolán az első félévben főleg alapozó tárgyak vannak, érdemes már most odafigyelnetek a jegyeitekre és a megszerzett kreditekre, ha szeptembertől nem szeretnétek átkerülni fizetős képzésre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.