Félbeszakították Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár beszédét a Hallgatói Szakszervezet tagjai az Educatio kiállításon szombat délelőtt. Az Emmi államtitkára a minőségi felsőoktatásról és az ösztöndíjakról beszélt volna, a tüntető hallgatók azonban a CEU-üggyel, a gender szak megszüntetésével és a leépítésekkel szembesítették.
„Elegünk van abból, hogy amíg Orbán Viktor olcsón menzázik a várban, addig az ELTE több karán sok százmilliós leépítések történnek!” – mondták a Hallgatói Szakszervezet tagjai. A tiltakozást a Mérce közvetítette.
"Lassan tényleg ott tartunk, hogy a kémiai kísérleteket szóban, az informatikai műveleteket papíron kell levezetni. Minőségi felsőoktatásról akarsz kioktatni minket, miközben most üldöztétek el a CEU-t" - tették hozzá.
"Gazdasági racionalizáció címszó alatt betiltottatok egy olyan szakot, amely a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozott" - utaltak a társadalmi nemek szak megszüntetésére.
A Mérce videóját itt nézhetitek meg:
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
