Pótfelvételi 2026: itt van minden fontos tudnivaló a jelentkezésről
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételi eljárásban egyáltalán nem adtak be jelentkezést, vagy ugyan jelentkeztek, de végül egyetlen megjelölt szakra sem kerültek be.
Ha viszont felvettek benneteket valamelyik általatok megjelölt képzésre – még akkor is, ha az csak a harmadik vagy negyedik helyen szerepelt a sorrendetekben –, már nem jelentkezhettek a pótfelvételire.
Vagyis hiába nem az első választásotok jött össze, ha egy másik megjelölt szakra felvételt nyertetek, nem dönthettek úgy, hogy azt inkább kihagyjátok, és helyette a pótfelvételiben próbálkoztok újra.
Ha végül nem szeretnétek beiratkozni arra a szakra, amelyre felvettek benneteket, legközelebb a keresztféléves felvételi eljárásban próbálkozhattok újra, így pedig februárban kezdhetitek meg a tanulmányaitokat.
Még vannak kérdéseitek a pótfelvételről? Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat – például azt, hogy kik jelentkezhetnek, hány szakot lehet megjelölni, és milyen képzések közül választhattok:
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.