November közepén egy csoport aktivista elfoglalta a Princeton University elnökének irodáját. A tüntetők azt kifogásolták, hogy az egyetem több épülete is az egykori USA-elnökről, Woodrow Wilsonról lett elnevezve. Az egész országban heves vitát indított el az akció.

Wilson az egyetemen végzett, és az intézmény elnöke is volt, mielőtt átvette volna az ország irányítását 1913-ban. Így kézenfekvő, hogy róla nevezzenek el egész épületszárnyakat, ebédlőt és hasonlókat, nem?

A kérdésre elsőre igen lenne a válasz, de ha hozzátesszük, hogy Wilson virginiaiként igazi déli volt, manapság meglehetősen rizikósnak számító nézetekkel, például támogatta a szegregációt, akkor már más a helyzet. A lázadó diákok most főleg ezen nézetei alapján bélyegzik rasszistának, és azt szeretnék, ha nem tisztelegnének előtte az egyetemen.

Hasonló a helyzet a University of Marylanden, ahol fekete hallgatói szervezet tiltakozik azért, hogy nevezzék át a stadionjukat, amit egy nyíltan rasszista egykori egyetemi elnök és atlétáról neveztek el. A University of Oregonban szintén indultak hasonló akciók.

Azt persze senki sem vitatja, hogy Wilson vagy a többi kifogásolt személy ma már tényleg vállalhatatlan nézeteket vallott, ugyanakkor múltjuk részeként tekintenek ezekre a személyekre, akik mellett pozitív cselekedeteket is fel lehet sorolni. Wilson például törvényt hozott a gyerekmunka ellen, stabilizálta a bankrendszert és nyolc órában maximalizálta a vasúti dolgozók napi munkaidejét.

Sokan a diákok lázadását az 1960-as évek fekete polgárjogi mozgalmaihoz hasonlítják. Bár ma már oda ülnek a buszon a feketék, ahova akarnak, a színes bőrű egyetemisták is ugyanazt a bejáratot használhatják az egyetemen, mint fehér társaik, mégis gyakoriak a rasszista megnyilvánulások. Ősszel már lemondásra kényszerítették a University of Missouri elnökét, mert a diákok szerint nem tett eleget a campuson történt rasszista incidensek ellen. Georgetownban épületeket neveztek át a diákok hasonló követelései miatt. A Harvardon és a Princetonon pedig belementek, hogy a mester (master) titulust elhagyják az egyetemi címekből, mert az a rabszolgattartó időkre emlékeztet.

Több lap is a charlstoni merényletek utáni vitához hasonlítják a mostanit. Júliusban egy férfi kilenc afroamerikait ölt meg egy dél-karolinai templomban. A konföderációs zászló eltávolítását akkor sokan követelték az állami törvényhozás épületéről. A lobogó a déli rabszolgatartó államok 19. századi törekvéseinek is jelképe volt, de a déli államokban a hagyományokból kifolyólag még használatban vannak. A vita végén végül győzött az érzékenység a hagyományok fölött, és lekerült a zászló az épületről.