Kifejtette: az új felsőoktatási koncepció a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget adna a tehetséges fiataloknak arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. Az átalakítás éppen azt a célt szolgálja, hogy nagyobb számban kerüljenek be azok a hallgatók a rendszerbe, akik valóban el is tudják végezni a képzéseket. Jelenleg ugyanis nagyon magas, 35 százalékos a lemorzsolódási arány, azaz a hallgatók egyharmada diploma nélkül fejezi be a képzést. Ezen szeretne változtatni az új koncepció azzal, hogy magasabb bemeneti feltételeket ír elő, amelyeket azonban nem a családok jövedelmi viszonyai alapján határoztak meg. Ilyen módon növelni lehet az egyetemeket és főiskolákat diplomával befejezők számát - érvelt.

Az államtitkár szerint a szorgalom nem pénzkérdés, aki felsőoktatásban szeretne tanulni, annak saját magával szemben is nagyobb elvárásokat kell támasztania, hiszen később, a munkaerőpiacon is ezzel fognak szembesülni a fiatalok.

Hozzátette: teljesítményelvű, minőségi felsőoktatásra van szükség, és ehhez "emelni kell a lécet". A magasabb követelmények nemcsak a hallgatókra, hanem az oktatókra és magukra az intézményekre éppúgy vonatkoznak. A rendszerben az állam és maguk az intézmények megteszik a szükséges változtatásokat, azonban ha előre akarunk jutni, ez nem elég: a diákokat is komolyabb munkára kell ösztönözni - jelentette ki. Azt mondta, értékes, a munkaerőpiacon használható diplomát adó képzéseket szeretne a kormány, ehhez pedig "mindenkinek oda kell tennie magát": hallgatóknak, oktatóknak, intézményeknek és az államnak egyaránt.

Hangsúlyozta: változatlan feltételek mellett nem lehet minőségi fejlődést elérni a felsőoktatásban. A 21. század sokkal szélesebb körű tudást és kompetenciákat igényel, amelyre a felsőoktatási intézményeknek kötelessége felkészíteni a hallgatóikat. Ez pedig csak úgy érhető el, ha már a felsőoktatásba belépéskor magasabb követelményeket támasztanak a hallgatókkal szemben, és az intézményekben az oktatókkal szemben is. Egy idegen nyelv középszintű ismerete ma már mindenhol elvárás, ezért felvételi követelményként való előírása nem eretnek gondolat - jegyezte meg.

Az államtitkár kiemelte: teljes félreértés, hogy a felsőoktatásba való bekerülést jövedelmi viszonyokkal hozzák kapcsolatba. Pont az ellenkezője a cél: az, hogy minden tehetséges diák bekerülhessen és benn is maradjon a felsőoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik.

Palkovics László hozzátette: mivel senkitől sem veszik el az esélyt, hogy bekerüljön a felsőoktatásba, ezért szeretné a kormány megteremteni a szakiskolákból a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét is. 

Németországban nagyon jól működik a Bachelor of Engineering képzési forma, ezt a modellt érdemes megvizsgálni, hogy mit jelent a jelenlegi képzési struktúrában, valamint a munkaerőpiacon - magyarázta. Ez bizonyos szempontból új felsőfokú képzési forma (bár a kétszintű képzés bevezetését megelőzően vannak hagyományai itthon is), ahová csak szigorú követelmények teljesítése esetén lehet bekerülni többéves szakmai gyakorlatot és megfelelő felkészítést követően. 

Nem arról van szó tehát, hogy kettős mércét alkalmaznának, és a szakmunkások érettségi nélkül is bekerülhetnek a felsőoktatásba, hanem arról, hogy egy más típusú képzésre, más típusú, az intézmény által meghatározott felvételi előírások teljesítése után egy, a vállalatok értékteremtő folyamatainak üzemeltetését megcélzó diplomát bocsátanak ki - mutatott rá, megjegyezve: a vállalatok kezdeményezték ezt a képzési formát, amely beilleszthető a jelenlegi rendszerbe. A részletekről, az érettségi szükségességéről még folynak a szakmai egyeztetések, végleges döntést a kerekasztal véleménye után lehet hozni.

Palkovics László jelezte: az új felsőoktatási koncepciót széles körű egyeztetés előzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsőoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal, és minden, felsőoktatásban érintett szereplővel megtörténtek az egyeztetések. A megfogalmazott javaslatok nagy része bekerült a felsőoktatási koncepcióba, a kritikai észrevételek alapján pedig több elemet is átdolgoztak - mondta.