Április második felében lezárulhatnak a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a kormány között. Sokat puhulhatnak a kötelező itthoni munkavállalás szabályai, amelyet az állami ösztöndíjas hallgatóknak kell vállalniuk - írja az Index.

Megszűnhet maga a hallgatói szerződés: az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptunk, ETR) lenne követhető, kire vonatkoznak majd a magyarországi munkavállalásra szóló kötelezettségek.

A kormány több engedményt is készül tenni. Jelenleg a hallgatói szerződés része az is, hogy aki nem szerzi meg a képzési idő másfélszeresén belül a diplomáját, annak az állami támogatás felét vissza kell fizetnie. Az Index információi szerint azonban a tárgyalásokon fölmerült, hogy akik a második félév végéig hagyják ott az egyetemet, azoknak még ne kelljen fizetniük.

Klinghammer István korábbi ötletének megfelelően a diploma megszerzése utáni 20 év alatt csak a képzési időnek megfelelő időt kellene itthon dolgozni - míg jelenleg a képzési idő kétszeresét. Ez az engedmény vonatkozna a szerződést 2012-ben aláíró hallgatókra is.

Változhatnak a visszafizetés szabályai is: 5 millió forint alatti összegek esetében eddig 10 év volt a futamidő, most minden esetben 15 év lenne. A jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatot eltörölnék, csak az infláció mértékével növekedne a visszafizetendő összeg. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt javasolta: a képzési költség meghatározásához osszák a szakokat három kategóriába: ezek a költséges szakok (például az orvosi vagy a vegyész), a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász).

A hazai munkavégzésbe beleszámítana a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is, illetve a doktori képzés három éve az abszolutórium megszerzéséig. A HÖOK javasolta többek között a tanulmányok alatti munkavégzés beszámítását is: ezt úgy tűnik, nem fogadja el a kormány. Az eduline birtokába került javaslatról itt olvashattok.

A HÖOK viselkedését sokan pálfordulásként értékelték. A hallgatói szervezet tavaly decemberben elfogadta a Hallgatói Hálózat hat pontját, amelyek közül az egyik teljesen elutasította a röghöz kötést. A HÖOK is felháborodott a hallgatói szerződés alaptörvénybe írása ellen, márciusra azonban abba az irányba fordult, hogy inkább tárgyal a kormánnyal. Erről a március 22-i közgyűlésen döntöttek.

Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke az Indexnek azt mondta: egy patthelyzetben elfogadható kompromisszumra törekszenek, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják, hogy az állam tegyen lépéseket a diplomás elvándorlás megakadályozására.

A Hallgatói Hálózat továbbra is ellenzi a hallgatói szerződés bármely formáját. Március 23-i közleményükben azt írták: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg a döntést.