Az alapszakosoknak hat helyett három évig, az orvostanhallgatóknak tizenkét helyett hat évig, a mesterszakot is végzetteknek tíz helyett öt évig kellene itthon dolgozniuk a diploma megszerzését követő húsz évben – így szabná át a hallgatói szerződések tartalmát a HÖOK az eduline birtokába került javaslat alapján.

A dokumentumban az áll: a HÖOK azt javasolja, hogy a friss diplomásokat annyi ideig kötelezze az állam magyarországi munkavállalásra, ahány félévig állami ösztöndíjasként egyetemen, főiskolán tanultak, ebbe azonban a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is számítson bele. „A hazai munkaviszonyba beleszámít a Gyes/gyed egyszeres szorzóval, a regisztrált munkanélküliség első hat hónapja egyszeres szorzóval, a regisztrált munkanélküliség hatodik hónapjától minden hónap kétszeres szorzóval, az átmeneti, dokumentálható keresőképtelenség egyszeres szorzóval” – olvasható az eduline birtokába került javaslatban. A munkanélküliek esetében mindez azt jelentené, hogy egy alapszakos diplomás huszonegy hónap regisztrált álláskereséssel „ledolgozná” tanulmányainak költségeit.

Bár a javaslatban nem szerepel, az eduline úgy tudja, korábban az egyetem, főiskola mellett végzett munka, az önkéntesség és a szakmai gyakorlat beszámításának kérdése is előkerült. A jelenlegi szabályok szerint hiába vállal munkát egy egyetemista elsőéves korától a végzésig, a diploma megszerzése után így is képzési ideje kétszeresét kell ledolgoznia - pedig egy friss felmérés szerint a hallgatók több mint felének van állása az egyetem mellett, igaz, teljes munkiaidőben csak egytizedük dolgozik.

Tárgyalás vagy tiltakozás: ma döntenek

A HÖOK-javaslat ugyanakkor csak akkor kerül a Balog Zoltán által januárban létrehozott Felsőoktatási Kerekasztal elé, ha a HÖOK közgyűlése a tárgyalások folytatása mellett dönt pénteki ülésén. „Azt eddig sem vitattuk, hogy nem jó irány, ha a diplomások tömegesen mennek külföldre, és ott kamatoztatják tudásukat, de erre nem a szerződés a megoldás” – mondta az eduline-nak Körösparti Péter, a HÖOK alelnöke.

„Két dolog közül választhatunk. Vagy végleg felállunk a tárgyalóasztaltól, vagy megpróbáljuk kihozni a lehető legjobbat a hallgatói szerződésekből. Azért hívtuk össze a közgyűlést, hogy az összes felsőoktatási intézmény képviselője elmondhassa, szerinte merre érdemes haladni, ne csupán az elnökség döntsön ebben a kérdésben” – tette hozzá.

Az eduline több forrásból ugyanakkor úgy értesült, a HÖK-elnökök jelentős része tárgyalna, nem pedig tüntetne, a HÖOK-nak a napokban éles hangú levelet címző Hallgatói Hálózat februári és március eleji megmozdulásain az ugyanis kiderült, hogy a hallgatói szerződésekkel nem lehet több ezer diákot utcára vinni.

Klinghammeren nem múlik?

Az eduline-nak több vidéki főiskola HÖK-vezetője azt mondta: abban bíznak, hogy a kormány is elfogadja majd javaslataikat, „ez a vita ugyanis túlságosan régóta húzódik”, ráadásul az új szabályokkal a minisztérium el tudja hallgattatni azokat, akik a szerződést elsősorban azért támadták, mert az ugyanolyan feltételeket szab a piacképes szakmával rendelkezők és a rossz elhelyezkedési esélyekkel induló pályakezdők számára. „Az állam így sem vállalja, hogy állást biztosít a friss diplomásoknak, de legalább nem bünteti azokat, akik nem találnak munkát” – mondta az egyik főiskola hallgatói önkormányzatának vezetője.

A felsőoktatási államtitkár aligha lesz akadály, Klinghammer István ugyanis már múlt héten arról beszélt: „nehezen védhető” az eredeti szabály, amely alapján a diplomásoknak tanulmányi idejük dupláját kell ledolgozniuk Magyarországon. Hozzátette: az továbbra is „morális kötelesség”, hogy az állami ösztöndíjasok a végzést követő húsz éven belül három, négy, öt vagy hat évig itthon vállalnak munkát.