Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Itt a feketeleves: a rászoruló hallgatók támogatásán kell spórolnia az ELTE-nek

2

Harminc-negyven százalékkal kénytelen csökkenteni a hallgatók szociális támogatására fordított összeget az Eötvös Loránd Tudományegyetem - bár az intézmény hallgatói létszáma nem változott, az emberierőforrás-minisztérium a korábbinál jóval kisebb összeget ítélt meg az egyetemnek, amely több hete jelezte a tárcának a problémát, választ azonban egyelőre nem kapott. Nem csak az ELTE-n jelent problémát a hallgatói juttatások kifizetése.

Kellemetlen meglepetés érte márciusban az ELTE rászoruló hallgatóit, az intézményben ugyanis 30-40 százalékkal kellett csökkenteni a szociális juttatások összegét az egyetem állami támogatásának drasztikus csökkenése miatt. Míg 2011-ben 19,8 milliárd forintot, tavaly már csak 19,46 milliárdot, az idén pedig még kevesebbet, 13,44 milliárdot kapott az intézmény.

511 milliós mínuszból indulnak

hirdetés
hirdetés

Az egyetem hallgatói önkormányzata február végén tudta meg, hogy félmilliárd forinttal csökkent az ELTE-nek biztosított, hallgatói juttatásokra fordítható állami támogatás, a hallgatói normatíva, amelyből a szociális támogatásokat és a tanulmányi ösztöndíjat fizetik.

A hiányzó 511 millió forint 4294 egyetemista normatívájának felel meg, a kiesés miatt azokat a hallgatókat nem tudja a korábbi mértékben támogatni az intézmény, akik rászorulók ugyan, de nem fogyatékkal élők, tartós betegek, nagycsaládosok vagy árvák, illetve azok az ELTE-sek sem számíthatnak anyagi segítségre, akik valamilyen váratlan esemény, például valamelyik szülő munkahelyének elvesztése miatt nem tudják finanszírozni tanulmányaikat (lásd keretes írásunkat).

Bár január 1-je óta a felsőoktatási törvényben szerepel a hallgatói normatíva összege - minden állami ösztöndíjas hallgató után 119 ezer forint éves támogatás jár az egyetemnek -, a kormány által meghatározott összeg csak 12 700 államilag támogatott hallgató juttatásait fedezi. Pedig az ELTE-n évek óta körülbelül 17 ezer ösztöndíjas hallgató tanul. "Ez azt jelenti, hogy az intézmény nem kapta meg a törvényben előírt, hallgatói juttatásokra fordítandó összeget” – mondta az eduline-nak Kalina Gergely, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, aki szerint - mint arról az ELTE Online múlt héten beszámolt - ezzel törvénysértés történt.

Forrás: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kalina Gergely szerint azzal nem számolhatott a kormány, hogy csökkenni fog az ELTE-s hallgatói létszám. Legalábbis akkor biztosan nem így lesz, ha a kormány betartja ígéretét, és szeptemberben legalább 55 ezer elsőéves kezdheti meg tanulmányait államilag finanszírozott formában: ebben az esetben az ELTE-n marad, sőt emelkedik a hallgatói létszám.

Az EHÖK az ELTE Online-on megjelent cikkben azt írta: a kormányzat egyszerűen úgy döntött, hogy a hallgatói juttatásokra fordított összeget csökkenti, és azt gondolták, a legnagyobb egyetemeken kevésbé tűnik fel a hiány. Ez utóbbiban alaptalanul bíznak: mivel a támogatást a hallgatói létszám alapján utalják, valójában nincs különbség a kisebb és a nagyobb intézmények között.

Késnek az ösztöndíjak a Corvinuson
A Budapesti Corvinus Egyetemnek az előzetesen tervezetthez képest negyven százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de az intézmény kérésére ezt most újraszámolják. A hallgatók addig csökkentett összegű támogatást kapnak, azt is két hét késéssel. A részleteket itt olvashatjátok.

Tizenötezer forinton múlik a diploma

Kalina Gergely szerint a diákok felháborodtak, az egyetemi hallgatói önkormányzat több panaszlevelet kapott. „A hallgatók terveztek az összeggel, és arra számítottak, hogy abban nem lesz nagy változás. Így nem tudják előre tervezni a félévet, nem tudnak dönteni, hogy kell-e dolgozniuk, szükségük lesz-e pluszforrásokra a kollégium befizetéséhez vagy élelmiszerre, öltözködésre: van, akinek ez a csökkenés ellehetetleníti a tanulmányait” - tette hozzá.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2012-es felmérése szerint az egyetemisták, főiskolások fele tizenötezer forintos kiesés esetén nem tudná folytatni tanulmányait, ez az az összeg, amelynek köszönhetően – ha szűkösen is – még ki tudják gazdálkodni a szállás, az utazás és az élelmiszer árát. A hallgatók további 23,2 százaléka pedig akkor kerülne nagy bajba, ha 15 és 20 ezer forinti összeg hiányozna havonta a pénztárcájából. Az állami támogatás csökkenése mellett probléma az is, hogy a hallgatói normatíva összege öt éve változatlan, így reálértéken sokkal kevesebbet ér: erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Milyen szociális juttatásokat ír elő a törvény?

Az automatikusan utalt támogatásokhoz tartozik az alaptámogatás: ez egy egyszeri juttatás, amelyet tanulmányaik első félévében kapnak a hallgatók. Az alap- vagy osztatlan képzésben résztvevők a hallgatói normatíva 50 százalékát – 59 500 forint -, a mesterszakosok 75 százalékát – 89 250 forint - kapják. Alaptámogatásra jogosultak a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapotuk miatt rászorult hallgatók, a hátrányos helyzetűek és halmozottan hátrányos helyzetűek, a családfenntartók, a nagycsaládosok, a félárva és árva hallgatók, illetve azok, akiknek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

A rendszeres szociális ösztöndíj minimális összegére is automatikusan jogosultak a rászoruló hallgatók. Ezt havonta utalják, fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos és árva hallgató esetében összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20 százalékánál (23 800 forint havonta), hátrányos helyzetű, gyámság alól nagykorúság miatt kikerülő és félárva hallgató esetében a normatíva 10 százalékánál (11 900 forint havonta).

A nem automatikus juttatások közé tartozik az ELTE-n azoknak a hallgatóknak a rendszeres szociális támogatása, akik nem tartoznak a fenti kategóriákba. Pályázat útján nyerhető el a rendkívüli szociális támogatás is: ezt azok igényelhetik, akik váratlan esemény - az egyik szülő halála, állás elvesztése stb. - miatt kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. A szociális juttatások minimális összegét kormányrendelet szabályozza.


hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (2)

HannaHildi

Effy!

"Nem azt mondom, hogy könnyű helyzetben voltál, de tudod mások meg is dolgoznak azért a "csak bölcsész" diplomáért. "

Igen mások is megdolgoztak ezért a "csak bölcsész" diplomáért. Sőt ennél sokkal komolyabb diplomákért is. Pl ott a Dajcs Tomi, vagy a Schmitt Pali, meg a Tömjén Zsolti és még sorolhatnám! De had ne említsem a fél évvel ezelőtt történt nyelvvizsgacsalásokat a Corvinuson amit azóta se derítettek fel! Én két diplomával a zsebemben adok igazat az előttem szólónak!

1. Kinn magasabbak a fizetések és kevesebb a tandíj is az átlagbérekhez viszonyítva.
2. Nincs ennyi felesleges követelmény, mint a hazai oktatási rendszerben. Nincs kétszintű érettségi, nyelvvizsga kötelezettség.

3. Ezt a mai túlbonyolított és túl bonyolított oktatási rendszert pont olyan emberek találták ki akik szerintem egy napot nem tanultak, mert volt aki megírja helyettük a szakdogát, puszira át lettek nyomva a vizsgákon és soha egy napot nem dolgoztak még is milliókat visznek haza.
Ezek után ne csodálkozzon senki sem, ha ilyesmire vetemedik! Szükség törvényt bont, sőt Juli volt annyira lelkiismeretes, hogy olyan papírt vásárolt magának amivel tényleg nem lehet nagy kárt okozni! Én se a szakmámban dolgozom de egy olyan helyen ahová a felvételi követelmény a diploma volt. lényegtelen, hogy milyen diploma, csak diploma legyen! Még nyelvtudást se kértek, pedig beszélek négy nyelven! és olyan munkakörben vagyok amit érettségivel is simán el lehetne látni. Persze a cég statisztikájában jól mutat, hogy itt mindenki diplomás.
Én megértem Julit, ha nem akarta a becsületes hülyét játszani és méltányolom, hogy mind ezt az esszerűség keretei között csinálta.

Julianna.Varszeghy

2008-ban érettségiztem egy jó nevű magyar gimnáziumban! Ebben az évben tervezték bevezetni a tandíjat, melyet aztán a mostani kormánypárt ellenzékben leszavaztatott a jó néppel!
Akkor nem tanultam tovább e miatt. A népszavazás pont a felvételi jelentkezés után volt és én anyagilag nem engedhettem meg magamnak a tandíjas képzést. Kimaradt egy év! 2009-ben családi okok miatt nem tudtam felvételizni. 2010-ben felvételiztem, de végül is nem tudtam a tanulmányaimat elkezdeni! Szintén az anyagiak miatt! Elmentem dolgozni nagy nehezen össze kuporgattam kb 200 ezret. Mindig terveztem, hogy felvételizek, de ami ebben az országban megy és ami az oktatás körül zajlik elvette a kedvemet mindentől! Én egyszerű de kevésbé törvényes dologhoz nyúltam. Vettem egy bölcsész BA diplomát! Ezzel túl sok kárt nem fogok tudni okozni. Egy éve Osloban élek és egy középvállalkozásnál dolgozom alkalmazottként! Idén januárban a piacon vett diplomámat sikerült honosítanom és ha minden jól megy szeptembertől tovább tanulok MA képzésben Malmőben. Már az is megvan, hogy hol fogok lakni és dolgozni. Törvénytelen amit tettem? IGEN! Volt más választásom? Nem! Ha belekezdtem volna a felsőoktatásba az bele került volna tripla ennyibe mivel vidéki vagyok. Angolul jól beszélek, úgy, hogy nincs belőle nyelvvizsgám! Így csak a diplomát és a repülőjegyet kellett megvenni! Most a többszörösét keresem idekinn mint odahaza egy diplomás. És az a furcsa, hogy oda haza sok vezető politikus szintén hasonlóan jutott diplomához! Miért legyek én a becsületes hülye?
Ha otthon több kettőnél javaslom mindenkinek ezt az utat. Tudom nem szép dolog, de más lehetőség nincs!

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X