Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.

Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire.

Az Európai Bizottság vizsgálja a hallgatói szerződéseket

A röghöz kötés annak ellenére kerülhet az alaptörvénybe, hogy az Európai Bizottság novemberben konzultációt kezdeményezett Magyarországgal a hallgatói szerződésekről, emellett "pilot-eljárást" indított - elsősorban azt vizsgálják, összhangban áll-e az uniós előírásokkal az állami ösztöndíjasok röghöz kötése. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra.

Hat-tizenkét évig kell itthon dolgozni

2012 óta csak azok a diákok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, akik aláírják a hallgatói szerződést: a képzés állami finanszírozásáért "cserébe" vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő dupláját Magyarországon "dolgozzák le". Egy hároméves alapszak esetében ez hat év, de egy orvosnak például tizenkét évig kell itthon dolgoznia.

A hallgatói szerződések másik pontja, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezniük a diplomát - ellenkező esetben vissza kell fizetniük képzésük költségeinek a felét. 17 húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.