2012-es egyetemi rangsorok – tanulságok és kritikák

Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki.

  • Eduline
A Times Higher Education (THE) legfrissebb rangsora

Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki. A sanghaji ARWU-listán magabiztosan vezet a Harvard, míg a Quacquarelli Symonds a Massachusetts Institute of Technologyt, a Times Higher Education-féle rangsor pedig a California Institute of Technologyt hozta ki győztesnek 2012-ben – írja Danny Byrne a UniversityWorldNews oldalon.

A QS-rangsort évről évre megjelentető TopUniversities.com oldal szerzője megpróbálta megtalálni a közös pontokat a világ vezető rangsoraiban, és a vizsgálat után levonni a tanulságot. Azt találta, hogy a vizsgált rangsorok mindegyike a top tízbe sorolta a két nagy brit egyetemet, az Oxfordot és a Cambridge-t. A QS- és a THE-listán is egyre nagyobb teret hódítanak az ázsiai egyetemek; közülük is inkább az újabbak, a műszaki képzéseket indító intézmények tűnnek ki. A QS top kétszázas listáján 33 ázsiai egyetem szerepelt, a THE listáján 17.

A Massachusetts Institute of Technology. Van, amelyik listán vezet. Van, amelyiken nem
Wikipedia

Byrne szerint látványos különbség, hogy míg a QS-listán átlagosan 8 helyet léptek előre vagy hátra a tavalyi helyükhöz képest az intézmények 2012-ben, addig a THE-listán sokkal nagyobb volt a mozgás, átlagosan 19 helyet ugrottak az egyetemek. Kilenc neves intézmény pedig több mint ötven helyezést javított vagy rontott egyetlen év alatt – ami a cikk szerzője szerint "érdekes" adat.

Azzal kapcsolatban is gyakran éri kritika a rangsorokat, hogy nem mérik megfelelően, vagy egyszerűen kihagyják a szempontok közül a tanítás tényleges minőségét, én inkább a publikációkra, a nemzetközi hírnévre helyezik a hangsúlyt. Mindezek ellenére a szerző szerint a rangsorok mára nélkülözhetetlenné váltak, és a felsőoktatás szereplői világszerte nagy érdeklődéssel várják az újabb és újabb listákat.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu