Olyan történt idén, ami még a "kommunista időkben" sem, a kormány kimondta, hogy nincs szükség több magasan képzett emberre az országban - mondta az ELTE rekorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden fontos kérdésre.
„Egy egyetem megreformálása nehezebb, mint egy temető átköltöztetése. Nagy és nehéz köveket kell átcipelni egyik helyről a másikra, és belülről elég kevés segítségre lehet számítani” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Lantos Csaba közgazdász-szociológus a Mathias Corvinus Collegium hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelyen több egyetemi oktató és üzletember vett részt. A meghívottak között volt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is, ő azonban végül nem érkezett meg a vitára.
Felsőoktatási törvény – fából vaskarika?
„Trianon óta működött egy nemzeti konszenzus, amit egyébként a konzervatív jobboldal alakított ki. Ez arról szólt, hogy a tudásba való befektetés révén juthat az ország előre. Ezt a konszenzust még a kommunista időkben sem rúgták fel. Azt kimondani, hogy nem cél egyre több magasan képzett embert pályára állítani, na ez idén történt meg először” – mondta Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, aki szerint egyértelmű, hogy emögött „befolyásos üzleti körök” állnak.
„Ha kimondjuk azt, hogy Magyarországon sok-sok kétkezi munkásra van szükség, mert ezek a zűrös bölcsészek és a magasan képzett tudósok csak felesleges terhet jelentenek, ez olyan utat nyit meg, ami leépíti a felsőoktatást, az elitképzést, társadalmi mobilitásról pedig végképp nem lehet majd beszélni, mert az megszűnik” – tette hozzá. Fábri szerint a kormány felsőoktatási terveiből az olvasható ki, hogy a felsőoktatás teljesítményét és a hallgatókat is „mélységesen lenézik”, pedig a tévhitekkel ellentétben ugyanannyi tehetséges hallgató tanul az egyetemeken és főiskolákon, mint korábban, csak a tömegből nehezebben tudnak kiemelkedni.
Fábri szerint az elmúlt másfél évben az oktatási államtitkárságnak bőven lett volna alkalma a rektorokkal és a hallgatókkal egyeztetni, mégsem tették meg. „Mindig azt ígérték, hogy két hónap múlva készen lesz a koncepció. És ez kéthavonta elhangzott” – mondta. Az ELTE rektorhelyettese úgy véli, az egyeztetések hiányát jelzi az is, hogy a rektori konferencia keddi ülésén egy olyan tervezetet tárgyal meg, amelyet már rég elfogadott a kormány. „Az igazán fontos kérdések kimaradtak a tervezetből, a finanszírozásról például nincs benne szó, vagyis kormányrendeletben akarják átnyomni. Ezt úgy hívják, hogy kézi vezérlés, lehet majd kilincselni” – tette hozzá.
Mit felejtett ki a felsőoktatási koncepcióból a kormány?
Lantos Csaba szerint érthetetlen, miért maradt ki a koncepcióból az új ösztöndíjrendszer kialakítása és az elitképzés témaköre, pedig ez utóbbi „még a szocializmusban is működött”. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke – aki korábban Orbán Viktor tanácsadójaként is dolgozott – szerint a tandíjvita csupán álprobléma, bár a hallgatóknak tudniuk kell, pontosan mennyibe kerül a képzésük. „Most is fizetnek az emberek az oktatásért, viszont nem tudjuk, hogy pontosan mennyit ér a diploma. Dobáljuk a pénzt a rendszerbe, miközben fogalmunk sincs, mennyit kapunk vissza” – mondta. Hozzátette: a tervezetből az sem derül ki, hogyan akarják érdekeltté tenni a vállalatokat abban, hogy finanszírozzák a magyar hallgatók tanulmányait.
edulineA tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
