Azok a hallgatók, akiket idén vesznek fel a Rendőrtiszti Főiskolára, a Corvinus közigazgatási karára vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, még a meglévő alap- és mesterszakokon, doktori képzéseken, szakirányú továbbképzéseken és szakképzési programokban vehetnek részt, ahogy a három intézmény jelenlegi hallgatói is. Diplomájuk, amelyet már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.

Az intézményeket egy korábbi kormányhatározat szerint azért vonják össze, mert a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítése "összehangolt és tervezett utánpótlást tesz szükségessé, a pályaelhagyás helyett a közszolgálati pályaorientációs támogató továbbképzési rendszert kell működtetni". Vagyis a tervek szerint amellett, hogy érettségizett diákok tanulhatnának a szakokon, leszerelt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági vagy katasztrófavédelmi szakemberek is részt vehetnének a képzéseken, és később a közszolgálat más területén helyezkedhetnének el.

Már 2010 nyara óta dolgoznak a terveken

Az új egyetem létrehozásának tervén már nyár óta dolgozik a Honvédelmi Minisztérium, 2010 júniusában Szarka Gábor, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát, egy helyen képeznék többek között a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket, valamint a honvédtiszteket, és hogy az új intézmény központja a jelenlegi nemzetvédelmi egyetem lenne.

A jogi és igazgatási képzési területen évek óta az egyik legnépszerűbb intézmény a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. A rendőrtisztire – amelyet a felvételizők száma alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara előz meg – idén több mint 3300-an jelentkeztek. Igaz, többségüknek esélyük sincs bekerülni a szakokra, 2010 őszén a diákok mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait. A BCE közigazgatási képzéseit 2800-an, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil és katonai szakjait pedig 3147-en választották, a ponthatárok mindhárom felsőoktatási intézményben magasak.

eduline