Olaszországban mára érvényét vesztette az évtizedeken át ismételt jó tanács, a "tanulj, hogy jó munkád legyen!" Az Istat statisztikai hivatal szerint a harmincnégy év alatti érettségizettek és diplomások negyvenhét százaléka végzettséget egyáltalán nem igénylő, tudásánál sokkal alacsonyabb szintű munkát végez - rendszerint határozott időre szóló szerződéssel, negyven százalékuk feketén dolgozik. Egyetemi diplomával a zsebükben múzeumi teremőrnek kénytelenek elmenni, a köztisztasági hivatalokban pedig emelkedik a mérnök-szemetesek száma. A telefonos központokban (többségében három hónapos, havi háromszáz eurós szerződéssel) dolgozók huszonkilenc százaléka legalább alapdiplomával rendelkezik. Milyen fizetésre számíthatnak itthon a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Almamater egyetemi alapítvány adatai szerint négy évvel tanulmányaik befejezése után a diplomások tizenegy százaléka teljesen feleslegesnek tartja végzettségét. A Censis társadalomkutató intézet hozzátette: a 2004-2009 közötti időszakban a foglalkoztatottság egyedül  a végzettséget nem igénylő szolgáltatási szektorban emelkedett (+17,9 százalék). Eközben az egyetemi tandíj átlagosan évi 1747 euró - mutat rá a Federconsumatori fogyasztóvédelmi egyesület.    

A bizonytalanság veszélyt is rejt magában. A fiatal dolgozók harmincöt százaléka fizikai erőfeszítéssel járó, tizennyolc százaléka veszélyes munkát végez. 2009-ben közel háromszáz 35 év alatti halt meg munka közben Olaszországban. Ötvennyolc százalékuk számára teljesen kilátástalannak tűnik munkaerő-piaci helyzete, harmincöt százalékuk az állása elvesztése miatti állandó félelemben él - állapította meg az Ires gazdasági és társadalomkutató intézet.  

MTI