„Már idén ősszel megkezdődnek azok a modellszámítások, amelyek alapján a 2012-es keretszámokat meghatározzák majd” – mondta Hoffmann Rózsa a Hír TV-nek. Az oktatásért felelős államtitkár hozzátette: azt törvényben rögzítik majd, hogy az adott korosztály hány százaléka juthat be államilag finanszírozott képzésre, de meg kell felelniük az európai uniós kötöttségeknek is.

A költségtérítés emeléséről Hoffmann Rózsa azt mondta, egy-egy szakon a pontos összeg attól függ majd, hogy mekkora a képzés valódi költsége – ám a hiányszakmák kivételt jelentenek. „Azokon a szakokon, ahol drága a képzés, de több szakemberre lenne szükség, ott több lesz az államilag finanszírozott hely, és a költségtérítés sem fedezi majd száz százalékban a bekerülési költséget” – mondta.

Mennyit fizetnek a hallgatók?

A költségtérítés összege jelenleg szakonként és intézményenként különböző, a legdrágábbak az orvosi képzések: a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán 1 millió 300 ezer forint a féléves tandíj, az általános orvosi szakért az ország összes egyetemén 850 ezer és egymillió forint közötti összeget kérnek el. Ami a legnépszerűbb költségtérítéses szakokat illeti: a jogász, a gazdálkodási és az idegenforgalmi képzésekre járó diákoknak 200-350 ezer forintot kell fizetniük félévente, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi karok, a féléves tandíj csak a legnépszerűbb szakokon haladja meg a 100-120 ezer forintot, a mesterképzések ára félévente 150-200 ezer forint között mozog. Melyik magyar egyetemen kell a legtöbbet fizetni a képzésért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.


A felsőoktatási törvény alapján a költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény határozza meg azzal a megkötéssel, hogy nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. A törvény tehát annyi iránymutatást ad, hogy a tandíjnak minimum az oktatási költségek felét fedeznie kell, azt viszont már az intézményekre bízza, hogy a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket kifizettetik-e a hallgatókkal.

„A tényleges költség kiszámítása nagyon nehéz, az viszont biztos, hogy nálunk az államilag támogatott képzésre kapott támogatások egy főre jutó összege magasabb, mint a költségtérítéses képzés díja” – válaszolt Homonnay Zoltán, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese korábban arra a kérdésre, hogy pontosan mennyivel kellene emelni a tandíjat ahhoz, hogy az valóban fedezze az egy hallgatóra jutó költségeket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is hasonló a helyzet. Bár alapképzésen a költségtérítéses hallgatóktól beszedett tandíj valamivel magasabb, mint a fejkvóta, a mesterképzéseken ennek a fordítottja igaz: az éves tandíj 400 ezer forint, míg az államilag támogatott képzésben részt vevők után 450 ezer forintot kap az intézmény.

A Budapesti Corvinus Egyetemen az agrármérnök képzés féléves tandíja 225 ezer forint. Tóth Magdolna, az egyetem oktatási rektorhelyettese szerint igaz, hogy ez az oktatási költségeknek csupán az 50 százalékát fedezi, mégsem kérnek többet, mert a tandíjak megállapításánál az egyes szakok népszerűségét és a jelentkezők anyagi hátterét is figyelembe veszik. A magánegyetemeken már más a helyzet. „Nálunk a költségek száz százalékát a diákok fizetik, hiszen nnincs fejkvóta. Mivel nem kapunk állami támogatást, a költségtérítéses képzésekkel kapcsolatos változások minket nem érintenek” – mondja Borbély Attila, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola rektora.

eduline