Az 1980-as és 1990-es években még szinte senki nem kérdőjelezte meg az egyetemi diploma értékét. Igaz, a szkeptikusok időnként megjegyezték, hogy sem Bill Gates, sem Steve Jobs nem járt egyetemre, a szülők pedig panaszkodtak a tandíj miatt. Ennek ellenére bekerülni az egyetemre annyit jelentett, mint jegyet váltani egy jó munkára és a karrierre – írja Chris Farrel a Business Weekben.

A kétkedők tábora manapság jóval nagyobb: rengetegen vannak azon az állásponton, hogy a diploma megszerzése valójában puszta pénzkidobás. Az Egyesült Államokban a tandíjak az infláció miatt az elmúlt harminc évben három és félszeresükre nőttek az állami, és háromszorosukra a magánegyetemeken – derül ki a College Board non-profit oktatási szervezet adataiból. Az egyetemi tanulmányok megszakítása ellenére is nagy karriert befutók listáján pedig olyan elismert személyek szerepelnek, mint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója vagy Jack Dorsey, a Twitter társalapítója. Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs. Összefoglalónkat itt olvashatod.


Még ezeknél a tényeknél is aggasztóbb az az egyre szélesebb körben hangoztatott vélemény, mely szerint a modern információs technológia korában az egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók alkalmazása költséges anakronizmus. William D. Cohan, a New York Times publicistája fanyarul teszi fel a kérdést az egyetemi és főiskolai felvételik előtt álló gimnazistákkal kapcsolatban: „Nem pirruszi győzelem lesz-e, ha végül bekerülnek?”.  

A statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy a válasz: nem. A recesszió és a lassú felépülés legfőbb üzenete éppen az, hogy a felsőfokú képzettség – legyen szó akár egy főiskolai bizonyítványról, akár egy mesterdiplomáról – értékesebb, mint valaha. Míg az Egyesült Államokban 1973-ban az állások 28 százalékához volt szükség felsőfokú végzettségre, 2008-ban már 59 százalékuknál volt minimum elvárás a diploma – a Georgetown University kutatói szerint egy évtizeden belül ez az arány akár a 63 százalékot is elérheti. Mennyi fizetésre számíthatnak itthon a BA- és a BSc-diplomások? A témáról bővebben itt olvashatsz.

Az elmúlt évtized valóban nehéz volt az egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók számára: a fiatal diplomások reálkeresete stagnált, és mivel a válság 2007-ben kezdődött, a munkaerőpiac nem fogadta tárt karokkal az egyetemről frissen kikerülőket. Ráadásul a gazdasági szakemberek szerint a most munkába állóknak 15 évet kell várniuk, mire a fizetéseket lefelé húzó tendencia emelkedőbe vált.

A diplomások azonban még is így jobb helyzetben vannak, mint azok, akik nem folytattak egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat. Az Egyesült Államokban 2008-ban alapképzéses végzettséggel főmunkaidőben átlagosan 55 700 dollárt lehetett keresni, főiskolai diplomával pedig 42 ezret. Ez jelentősen több, mint a középiskolai végzettséggel rendelkezők 33 800 dolláros, vagy a csupán általános iskolát végzettek 24 300 dolláros átlagkeresete.

A munkanélküliségi mutatók is magasak: az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal adatai szerint a 25 évnél idősebb diplomások 4,3 százalékának nincs munkája. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknek viszont 9,5, a csak általános iskolát végzetteknek pedig 13,9 százaléka nem dolgozik. „Az igazi veszteséget az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnése jelenti” – mondja Stephen Rose, a Georgetown University kutatója.


Ha közelebbről vizsgáljuk a munkanélküliség adatait, a felsőfokú végzettség további előnyei tűnnek fel. Egyes szakmák nem igényelnek magas képzettséget, mégis jól fizetnek,  Amerikában ilyen például a vízvezeték-szerelés, míg más pozíciókhoz diploma kell, mégsem lehet velük jól keresni. Ha a dolgozói fizetések skáláját ötödökre osztjuk, látható, hogy a felső kétötöd, tehát a két legjobban kereső csoport 25 százalékban középfokú végzettségűekből áll,  a diplomások 20 százaléka pedig az alsó kétötödhöz tartozik. De 2007 és 2009 között a munkanélküliségi ráta gyorsabban emelkedett az alacsony végzettséggel jól keresők, mint a diplomával alacsony fizetésért dolgozók körében – derül ki a Federal Reserve Bank of Minneapolis adataiból.

„Hogy mit fogadjanak meg azok a fiatalok, akik recesszió idején latolgatják a munkalehetőségeket? Azt, hogy ha meg akarod tartani az állásodat a következő válság során, jobban jársz a magasabb képzettséggel, mint a jó fizetéssel” – összegzik a felmérés eredményeit a bank munkatársai.

Nemcsak a munkaerőpiaci helyzetük lesz stabilabb, hanem magasabb fizetésre is számíthatnak azok, akik felsőfokú végzettséget szereznek. A fizetesek.hu honlap internetes bérfelméréséből kiderül, hogy mennyit lehet ma keresni Magyarországon diplomával és diploma nélkül. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline