Ezüstérmet szereztek a debreceni egyetemisták a dél-afrikai világversenyen

A 2009-es évhez hasonlóan a 2010 decemberében is második helyen zárt a Debreceni Egyetem (DE) csapata a Dél-Afrikában megrendezett emberi jogi jogesetmegoldó verseny világdöntőjén.

  • Eduline
A Debreceni Egyetem jogi karának épülete
DE

Az afrikai ország fővárosában, a Pretoriai Egyetemen az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága szakmai támogatásával második alkalommal szervezték meg december 8. és 10. között a World Human Rights Moot Court Competition jogesetmegoldó versenyt. Ezen a résztvevő több mint negyven egyetemi csapatnak egy előzetesen megadott, nemzetközi jogi és emberi jogi problémát felvető esettel kapcsolatos álláspontot kellett kifejteniük egy fiktív nemzetközi emberi jogi bíróság felperes kérelmezőjeként és alperesként.

 

Az angol nyelvű versenyen a Balogh Áron Péter, Pető Alexandra és Zsugyó Virág nappali tagozatos hallgatókból álló debreceni csapat a későbbi győztes litván Vilniusi Egyetem csapatával szemben a nehezebb pozíciót jelentő alperesként, míg a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem csapata ellen felperesként képviselhette álláspontját félórás időkeretekben.

 

A képzeletbeli ügy lényege az volt, hogy egy fiktív állam vallási vezetője egy, a homoszexualitást támadó televíziós interjút adott, amelyet követően több, a melegek ellen irányuló támadás történt. Egy jogvédő szervezet tüntetést szervezett a támadások ellen, amelyet követően vezetőjüket letartóztatták és előzetes letartóztatásba helyezték. Ezek során nem csupán a bíróság folyamatosan érkező kérdéseire, de az ellenfél érvelésére is reagálnunk kellett - idézi az egyetem közleménye Szemesi Sándor felkészítő tanárt, a DE Európa-jogi és Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi adjunktusát.

 

A DE Állam- és Jogtudományi Karának csapata "ezüstérmével" megismételte a tizenöt résztvevős dél-afrikai döntőben a csapat 2009-es szereplését.

MTI

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.