Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója elmondta: az orvosegyetemek saját bevételhez csak a magas színvonalú szolgáltatásaikon, jelen esetben az oktatáson keresztül juthatnak, de fejlesztési kapacitásaik végesek. Az állami támogatáson keresztül azonban bővíthetnék azt az infrastruktúrát és szakembergárdát, amelyek révén még több fizetős külföldi hallgatót tudnának felvenni az orvosegyetemekre. A gazdasági vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi hallgatók létszámának bővítése egyrészt jó az adott egyetemnek, és áttételesen nyer vele a magyar nemzetgazdaság is, hiszen ideális esetben egy hallgató több évig él egy adott egyetemi városban.

Ivády Vilmos elmondta, a magyarországi orvosegyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente becslések szerint 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak, hiszen a befizetett tandíj az egyetemeket illeti, de további nagyjából 12 milliárd közvetlenül a GDP-t gyarapítja.

Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzáfűzte: az egyetemek saját erőből már nem tudnak fejleszteni annak érdekében, hogy még több külföldi hallgatót vegyenek fel, azonban az idegen nyelvű magyar orvosképzésre túljelentkezés van.

Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója is úgy vélekedett, nem szabad kihasználatlanul hagyni azt, hogy mind a négy orvosegyetemen többszörös túljelentkezés van külföldi hallgatókból, akiket legtöbbször kapacitás híján kénytelenek elutasítani. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese hozzátette: az oktatás is az ipar egy ága, és az ide befektetett forintok mindenképpen megtérülnek.

A GDP-n belül a felsőoktatásra fordított kiadások aránya Magyarországon körülbelül 1 százalék, míg Európában 1,2 százalék. Számítások szerint tízmilliárd forint nagyságrendű állami támogatásból és az ebből adódó kapacitásfejlesztésből nyolcszáz külföldi hallgatóval lehetne többet felvenni az orvosegyetemekre, ami az állami bevételek jelentős növekedését eredményezné.

Tulassay Tivadar hozzátette: nincs még egy olyan ágazat, ahol az állami befektetések ilyen rövid idő - két-három év - alatt megtérülnének, mint a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy a felsőoktatás ehhez hasonló támogatása nem csak az orvosegyetemeken keresztül jelenthet nemzetgazdasági többletet.

MTI