A különféle külföldi tanulást szervező cégek részletesen tájékoztatják a honlapjuk böngészőit, hogy egy ilyen folyamat milyen hivatalos teendőkkel jár. Az első lépés egy jelentkezési lap kitöltése, amibe a részletes adatokat vesznek fel arról, hogy a diák milyen érdeklődési körrel rendelkezik, milyen eredményei vannak az iskolában, milyen oltásokat kapott stb. De az anyag legmeghatározóbb részét a fényképek jelenthetik, illetve az a bemutatkozó levél, amiben mind a diák, mind pedig az édes szülője részletes leírást ad arról angol nyelven, hogy milyen a jelentkező valódi személyisége.

Amerika az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő ország a külföldön tanulni vágyó fiatalok számára és pont ezért fontos, hogy részletes és jól megírt jelentkezési anyaggal induljon el a diák a vállalkozása megvalósítása felé.

Az ottani családok önkéntes alapon, ingyen vállalják azt, hogy akár egy egész tanévre magukhoz vesznek egy idegen országból érkező cserediákot. A fogadó szülők profilja változó, de egy dologban szinte mind megegyeznek: kisebb városokban vagy akár farmokon élő családok közül kerülnek ki, többségüket a kulturális kíváncsiság és a vendégszeretet ösztönzi arra, hogy külföldi diákot lássanak vendégül. Sok olyan család akad, akik már számtalan alkalommal működtek közre fogadó családként.

Vannak olyan cégek, ahol területválasztásra is van mód, de ezekben az esetekben kitartóbbnak kell lennie a diákoknak, mivel eme igény által korlátozottá válik a lehetséges államok száma és a partnerszervezetnek több időre van szüksége a megfelelő család és iskola megtalálására. Ezt a részt lehetne rövidíteni: Területválasztás esetén az Amerikába készülőknek általában december 31. napja a határidő, egyéb esetben március 31. szokott lenni a beadási határideje a jelentkezéseknek. Rendhagyó esetekben ez kitolódhat.

A kinti partnerszervezetek hozzáférést engednek az adatbázisukhoz a programba felvett családoknak, hogy aztán a diákok beadott jelentkezési anyagait áttekinthessék. A sok ezer diák közül választani megterhelő feladat volna, ezért ezt a folyamatot a helyi területi képviselő segítségével koordinálja, ami alapján könnyebben választhat a család a számukra szimpatikusnak talált diákok közül. Ezek a családok nagyon komoly előzetes ellenőrzéseken mennek keresztül mielőtt felkerülnek a cserediákokat fogadó szülők listájára. Az amerikai partnerszervezet személyesen is meggyőződik a családok alkalmasságáról, illetve az amerikai hatóságok bevonásával teszik még átláthatóbbá a feladatra való alkalmasságukat. 

Ahhoz, hogy a diák zökkenőmentes kiutazása biztossá váljon, nagy kihívást jelent megfelelő iskolát találni a számára. Egyrészt azért, mert a diák iránt érdeklődő család körzetébe kell hogy essen az intézmény, másrészt egy amerikai High School korlátozott számban fogadhat cserediákokat, illetve az iskolák követelményei eltérőek egy idegen országból érkező tanuló számára. Fontos, hogy az iskolák tanárai és diákjai közé kerülve a külföldi cserediák tudomásul vegye, hogy minden szabály, ami az intézményben érvényben van a beiratkozásától kezdődően rá is vonatkozik majd. Ezért is szükséges tudnia, hogy Amerikába jól megalapozott angol nyelvtudással tud kijutni.

Előzetesen jó tudni az amerikai iskolák alapmentalitásáról, hogy mindamellett, hogy néhány kötelező tárgyon kívül a diákok szabadon választanak tantárgyakat, az ottani iskolákban nem jellemző, hogy nagy nyomás alatt kellene gyakorolni a tanulmányaikat. A tantárgyak gyakorlatorientáltak és nagy számban lehet válogatni az érdekesebbnél-érdekesebb tanórai lehetőségek közül. Diákok és tanárok között nem az itthon megszokott távolságtartó viszony a jellemző, sőt megszokott dolognak számít az iskolán kívüli kikapcsolódást nyújtó programok szervezése a tanárok vezénylésével. Az oktatás szellemének alapattitűdje, hogy önbizalmat nyerjen a diák az iskolai foglalkozások során. A számonkérés módja sem jelent extra feszültséget, hisz a teszteket előre bejelentik és ösztönzik arra a diákokat, hogy kétely esetén kérdezzenek. Ha valami előnyként jelentkezik egy amerikai középiskolai tanév során, akkor az, hogy a gyerekek önbizalma és önállóságra való törekvése hatalmas ütemben fejlődik egy ilyen szellemiségű közegben. 

A tanítás körülbelül egy héttel a megérkezés után kezdődik, és rendszerint májusban vagy júniusban fejeződik be, attól függően, hogy augusztusban vagy szeptemberben kezdte-e meg a cserediák a tanulmányait. Az amerikai iskolarendszer a hatéves kortól megkezdett általános iskolából és az erre épülő középiskolából áll. A tanév félévre, esetleg harmadévre van felosztva. Általános, hogy a filmekből is jól ismert sárga iskolabuszok hozzák-viszik a diákokat az iskolába, ezzel biztosítva a pontos megérkezésüket az órákra. Hétfőtől péntekig ugyanazokat a tantárgyakat hallgatják a tanulók, amiket a beiratkozásukkor megjelöltek. Ebben mutatkozik meg a legnagyobb értéke a kinti tanulmányoknak, hisz a diákok önállóságra vannak serkentve a kezdetektől fogva. Ha mégis segítségre volna szüksége, akkor a tanév során, de különösen a szemeszterek, illetve trimeszterek kezdetekor minden tanulót egy „Guidance Counselor”, más néven egy iskolai tanácsadó patronál, akire minden felmerülő kérdés esetén számíthat a diák. 

Az órák 8 órakor kezdődnek, de néhány iskola esetén előfordulhat, hogy korábban indul a tanítás. Általában a 3. és a 4. tanítási óra után következik az ebédszünet, az a periódusa a napnak, ami szintén jól ismert a legtöbb amerikai teenage movie-ból, hisz például ebben a környezetben tudnak jól szocializálódni a gyerekek. Az utolsó tanítási óra kb. 15 óra körül ér véget. A kinttartózkodás ideje alatt a fogadó szülők gondja reggelit és vacsorát biztosítani a hétköznapokon, de az ebédről már a cserediák gondoskodik, amit az édes szülőkkel kötött megállapodás szerinti zsebpénzből finanszírozhat. Hétvégén és az iskolai szünetek alatt a fogadó család természetesen teljes ellátást biztosít a diáknak. Az amerikai iskolák ételkínálata rendkívül bőséges, egyáltalán nem kerül sokba, illetve a hiedelmekkel ellentétben van opció egészségesnek tartott ebédek vásárlására. 

A szabadon választható tárgyak mellett kötelező tantárgyak is akadnak, ilyen az amerikai történelem, állampolgári ismeretek és az angol. Az iskolaév pontos tartamát azonban Amerikában minden iskola maga határozza meg. A nyári szünet mellett csak rövid szünetek adódhatnak például Karácsonykor és Húsvétkor.
A szokásos órarenden túl kerül sor az amerikai középiskolákra olyannyira jellemző tanórán kívüli tevékenységekre. Ezek a tevékenységek fakultatívak és hozzávetőlegesen 17 vagy 18 óráig tartanak. Itt kerül sor arra a lehetőségre, hogy különféle sportágak közül választhassanak a diákok, mint például foci, amerikai foci, baseball, tenisz, röplabda, golf, jégkorong vagy atlétika. De a sporton kívül van mód arra, hogy fényképész klubok, tudományos-fantasztikus klubok, a cheerleader team vagy az iskola színi társulatához csatlakozzanak a diákok. 

A tévéből és mozikból már olyan jól ismert jelenetekhez képest meglepő módon az amerikai iskolarendszer nem sokban tér el a valóságtól. Ez lehet az egyik oka annak, hogy sokan belevágnak, és Amerikában töltenek egy középiskolai tanévet. Annak ellenére, hogy a két ország között nagy távolságokról kell beszélni, a fent olvasott „útmutató” bizonyság lehet arra, hogy Amerika milyen önzetlen mértékben nyitott a különféle nemzetek fiatalsága iránt.

További információ: Tanulás külföldön