A gazdasági-társadalmi átrendeződések nyomán átalakult felsőoktatási felvevőpiac hatására változott és a mai napig dinamikusan változik az agrár- és vidékfejlesztést felsőfokon oktató intézmények képzési kínálata. Képzésjellemzők a HVG Diploma 2009 különszámából.
A hagyományosan világhírű magyar felsőfokú mezőgazdasági képzés elsősorban jelentős specializációval alkalmazkodott: új szakmák, tudományterületek alakultak ki (állattenyésztő mérnök, tájrendező és kertépítő mérnök), egy-egy részterület önállósult (növénytermesztési mérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök), más szakok egyéb képzésterületi ismeretekkel egészültek ki (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök).
Napjainkban az agrárképzésben már nem pusztán mezőgazdasági értelmiségieket bocsát ki: napjainkban a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági tantárgyak mellett a nagyüzemi vagy az egyéni gazdálkodásba bekapcsolódók számára egyaránt szükséges olyan tudások szerezhetők meg, mint a menedzselés, a marketing, az informatika, így a nemzetközi élelmiszer-ipari versenyhez is alkalmazkodni képes szakemberek kerülnek ki az intézményekből. A felvételizők 2008-ban is nagy számban jelentkeztek például a komplex vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási szemléleten alapuló új szakokra, igaz, nem csökkent a nagy hagyományokra visszatekintő képzések – az erdészet, az állatorvoslás vagy a kertészet – vonzereje sem.
A többciklusú rendszerben hat képzési ágon (agrárműszaki, élelmiszer- és kertészmérnöki, erdőmérnöki, gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki, környezetgazdálkodási és természetvédelmi) alapozó tanulmányok kezdhetők el, amelyekre ráépül a mesterképzés, egyedül az állatorvosi ágon nem kétciklusú, hanem egységes, más szóval osztatlan a képzés.
Az agrár- és vidékfejlesztés iránt érdeklődő érettségizőket a képzési ágakon belül összesen 15 alapszak és egy osztatlan szak várja, a bachelorszakokon végzők pedig 2009-ben – legalábbis a 2008. októberi akkreditációs adatok szerint – több mint 20 mesterszakon pályázhatnak továbbtanulásra. Az ország 12 felsőoktatási intézményében, 24 karon folyik agrárképzés, döntően vidéki képzési centrumokban. A fővárosban a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti, élelmiszer-ipari, tájtervezési és gazdálkodástudományi karain, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán hirdetnek agrárszakokat.
Az agrárképzési rangsorokról, a szakmakilátásokról és a diplomaértékről a HVG Diploma 2009 különszámában olvashat.
Nálunk még korlátozott számban megvásárolhatóHajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
