Miután végzel az egyetemen, elkezdődik az a bizonyos nagybetűs élet, vége a gondtalan diákéveknek. És ez nem mindig egyszerű.
1. Vajon mi kell az államvizsgára?
2. Hogy lesz ezek után munkám?
3. Mi lesz, ha soha nem tudok elhelyezkedni?
4. Vajon meg fogok tudni élni?
5. Akkor most már nem lesz időm bulizni?
Bebizonyították, hogy igenis jó Budapesten egyetemistának lenni
Olcsóbb a lakhatás, az étel, a közlekedés, na meg persze a sör is, mint nyugaton. A hvg.hu az Uniplaces francia portálra hivatkozva arról ír, hogy Budapest Varsóval és Portóval a legolcsóbb európai egyetemi nagyvárosok közé tartozik. A 15 várost vizsgáló felmérésben a lakbéreket, a tandíjat, a közlekedési költségeket, illetve az étel- és sörárakat vetették össze.
6. Mostantól mindig korán kell kelni?
7. Nem lesz ez mostantól nagyon unalmas?
8. Mi lesz most?
9. Akkor most felnőtt vagyok?
10. Miért ilyen drága a felnőtt BKV bérlet?
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
