Rossz hírünk van: ettől (is) függ, ki kapja meg az állásokat

A Jobinfo.hu álláskeresési portál olvasóinak 75 százaléka szerint a csinos, vonzó külsővel rendelkezők nagyobb eséllyel indulnak egy-egy állásért.

  • Eduline
Shutterstock

A portál közleménye szerint erre utal felmérésük, amelyben 1901 olvasók válaszait összesítették. A megkérdezettek a 18-65 év közötti korosztályhoz tartoztak, 60 százalékuk álláskeresőként, 40 százalékuk pedig állással rendelkező munkavállalóként regisztrált. Mennyit keresnek a friss diplomások? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Az álláskeresők szerint a meghirdetett álláshely elnyeréséhez a legfontosabb tényezők sorrendben: a munkaadó és munkavállaló között kialakuló szimpátia az interjún, a szakmai tapasztalat és felkészültség, illetve a személyes ismeretség. Ezekhez képest a végzettséget, és az életkort a kérdezettek már nem ítélték döntő szempontnak - derül ki a kutatásból.

Az olvasói válaszok azt mutatták, hogy 10 munkavállalóból 9 hajlandó engedni az általa megjelölt összegből. A többség (58 százalék) akkor is beadja a jelentkezését, ha nem minden paraméterben felel meg az álláshirdetésnek.

Az állásinterjúra történő felkészüléskor a válaszadók 40 százaléka nem csak az adott cég weboldalát, hanem az intézményről az online közösségi fórumokon megjelent híreket is áttekinti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.