Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Csontokból állapították meg egy több ezer éve élt ember étrendjét, és különös dologra bukkantak.
Eddig úgy hitte a tudomány, hogy a földművelés a mai Anatólia területén terjedt el, de az iráni Zagrosz-hegységben talált emberi maradványok arra utalnak, hogy a kőkorszakban ott is tudtak növényeket termeszteni.
"Az eddig érvényes elmélet szerint egyetlen csoport találta fel a mezőgazdaságot. Most azonban már látjuk, hogy genetikailag különböző csoportoktól indult ki"- mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem antropológusa, akit a Múlt-kor idéz.
A Teherántól 600 kilométerre találhat barlangokban 9-10 ezer éves csontokat tártak fel, majd elemezték a DNS-eiket. Ebből jöttek rá, hogy a fekete hajú, barna szemű férfi étrendjének része volt a gabona, ami mezőgazdasági tudásra utal.
A két különböző génállományú embercsoport kutatók szerint nem keveredett, de biztosan tanultak egymástól, mivel a mezőgazdaság kialakulás egy olyan egyedi és hosszú folyamat, ami kizárt, hogy egy időben két helyen is végbemenjen.